Lisszabon kontinensünk egyik legszebb fővárosa, színes és hangulatos, történelmi látnivalókban és múzeumokban, valamint kitűnő kis éttermekben, kávéházakban és üzletekben gazdag.
Az óváros több száz éves házai, a Tejo folyó partján szemünk elé táruló panoráma, a dombról letekintő, robosztus Szent György vár, a kivilágított sugárutak és terek, és az örökvidám helyiek teszik oly vonzóvá ezt a várost. Az óváros Baixa- és Chiado negyedei hangulatos eredeti állapotban megmaradt kanyargós, macskaköves utcáikkal, csempés falú házaikkal, hangulatos kis fado éttermeikkel, és kitűnő üzleteikkel felejthetetlen élményt nyújtanak.
Madártávlatból
A lisszaboni városnézést érdemes egy alacsonyabb magaslatról kezdeni, az Elevador da Santa Justa tetejéről. A látvány leírhatatlan: míg lábunk alatt hangyanagyságú emberek igyekeznek belvárosi dolgaikat intézni, addig hátunk mögött egy gyönyörű domb magasodik. A bámészkodás közepette idefentről könnyű kipécézni következő úti célunkat, Lisszabon talán egyetlen sík terepét, a Baixa-nak nevezett belvárost. Itt főleg elegáns boltokat és hangulatos éttermeket találunk.
A lisszaboniak kedvenc negyede, a Chiado
A kilátótorony melletti dombra felkapaszkodva a lisszaboniak egyik kedvenc negyedét, a kissé bohém Chiado-t szemlélhetjük meg. A helyi fiatalok és művészek gyűjtőhelye ez, ahol az elegáns boltok között meghúzódó kávéházak és éttermek teraszán csak hosszas sorban állás után kapunk helyet. De megéri várakozni: a „bica”-nak nevezett presszókávét kortyolgatva szemügyre vehetjük az évszázados, csempével (azulejo-val) díszített épületeket és az izgága lisszaboniakat.
Alfama, a középkori városnegyed
A belvárosból csak egy ugrás a középkori városnegyed, az Alfama. Az 1755-ben itt pusztító földrengésnek, szökőárnak és tűzvésznek köszönhetően ez Lisszabon legrégebbi épen maradt része. Izomlázzal fenyegető, ráadásul többszöri eltévedéssel nehezített hegymászás után végre megérkezünk a Lisszabont megkoronázó Szent György várhoz. Útközben pihenés gyanánt szusszanhatunk egyet-egyet: szép kilátópontok, hangulatos sikátorok, régi templomok kísérik utunkat.
Jeromos kolostor, Belém- torony
A világörökség részévé nyilvánított Jeromos kolostort a város egy másik részében kell felkutatnunk. De érdemes, mert az épület egy számunkra teljesen ismeretlen stílus, a manuelin jegyében épült, mely a gótika sajátos portugál válfaja. Jellemzője a földrajzi felfedezésekkel és a hajózással kapcsolatos motívumok használata, nevét pedig a világjáró hajósok útnak indítójáról és a gigantikus épület megálmodójáról, Manuel királyról kapta. Odabent Vasco da Gama sírját és egy szellős kerengőt találunk. A kolostorral majdnem szemben tornyosul a Felfedezések Emlékműve, innen néhány percnyi sétával érhetjük el a másik hírességet, a város szimbólumává vált Belém- tornyot.
Oceanárium
A portugál főváros egyik legnagyobb attrakciója kétségkívül a gigantikus, Oceanáriumnak keresztelt akvárium, ahol testközelből szemlélhetjük a tengerek és óceánok élővilágát. Az üvegfal túlsó oldalán lenyűgöző látványt nyújtanak a békésen közeledő cápák, a csoportokba verődő ráják, a vidáman játszadozó fókák, és a kisebb tartályokban élő sárga, kék vagy éppen rozsdavörös halak, medúzák, rákok.
Docas, az éjszakai szórakozások központja
Lisszabonban az éjszakai szórakozások központja a belvárosi klubok mellett az Április 25. híd lábánál található Docas-nak nevezett negyedben található, ahol a blues-kocsmától a szamba-tanfolyamon át a diszkóig szinte minden könnyűzenei műfaj képviselteti magát. Néhány hely magyar idő szerint – vagyis már hajnali 4-órakor – bezár, de ha valaki tovább mulatna, széles kínálatból válogathat, ám ne lepődjön meg, ha napkeltekor még mindig több száz méteres sort lát a bejáratnál.