Jövőre megnyithat a Rác fürdő

A Rác fürdő és szálló újranyitását 2019-re tervezi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt., ez 2,5 milliárd forintba kerülhet – derült ki a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott javaslatból.

A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett – a budapest.hu oldalon csütörtökön közzétett – előterjesztés a BGYH hitelfelvételének jóváhagyására tesz javaslatot. Ebben van szó arról, hogy a zrt. 2019-re tervezett projektje a fürdő és a szálló újranyitása – olvasható.

A Fővárosi Közgyűlés februárban mondta ki, hogy az önkormányzat meg akarja szerezni a Rác fürdő és a hotel épületének tulajdonjogát a felszámolási eljárásban.

A most benyújtott előterjesztés szerint a budai oldal legexkluzívabb fürdőjének újranyitása primer társasági érdek. “Egyszerre szolgálja a turistapiac anyagilag legerősebb szegmensének bevonzását és ezen keresztül a nyereség növelését” – fogalmaztak.

A fürdőberuházás tervezett értéke 1,5 milliárd forint, a szálló újranyitása pedig még mintegy 1 milliárdba kerülhet.

Az előterjesztés szerint a pesterzsébeti sós-jódos gyógyfürdő és strand újjáépítésére és fejlesztésére, a Király Gyógyfürdő fejlesztésére, valamint a Rác fürdő újranyitására összesen 3 milliárd forintos hitelt venne fel a BGYH Zrt.

MTI / MTI Fotó: Kovács Tamás

Korszerűsítik a zalakarosi fürdő gyógycentrumát

Nettó 642 millió forintos saját forrásból korszerűsítik a zalakarosi fürdő gyógycentrumát. Az 1992-ben átadott gyógycentrum teljes rekonstrukciója október 1-jén indul és jövőre fejeződik be.

A munkálatok során megőrzik az eddigi stílusjegyeket, de új tetőszerkezet épül, kicserélik a nyílászárókat, a burkolatokat, megújul a fogadótér, a teljes épületgépészet és a vizesblokkok is. A gyógykert járófelületeit és napozóteraszát is felújítják, illetve kicserélik a kerítését.

A zalakarosi fürdő a második lett idén az Év Fürdője szavazáson, a beruházás végeztével, a jövő év végéig pedig szeretnék megszerezni az Európai Fürdőszövetség (ESPA) EuropeSpa Med ötcsillagos minősítését. Tavaly több mint 654 ezer látogatója volt a zalakarosi fürdőkomplexumnak, idén pedig mintegy 10 százalékos növekedést regisztráltak mostanáig. A fürdőberuházással párhuzamosan zajlik Zalakaros gyógyhelyi fejlesztése is, ami közel egymilliárd forint értékű.

MTI / Légi felvétel a Zalakarosi Gránit Gyógyfürdőről (Fotó: MTI/Varga György)

Száz éves a budapesti Gellért hotel és gyógyfürdő

A fürdő mai, szecessziós stílusú épületét 1918-ban adták át, majd hullámfürdővel és pezsgőfürdővel bővült. Még ma is működik a fürdőben az 1927-ben használatba helyezett hullámgép. Az eredeti állapotában megmaradt férfi termálrészlegen a medencetér Zsolnay-pirogránit elemei, a faszerkezetű öltözőtér és a színes ólomüveg bevilágítók most is régi fényükben tündökölnek.

A Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte szecessziós stílusú Hotel Gellért Gyógyszálló 1918-as átadásakor a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt. A fényűzően berendezett luxusszállóhoz és fürdőkomplexumhoz kezdetben még kórház is tartozott. Mivel igen magas színvonalú technikai és esztétikai minőséget képviselt a Gellért, a huszadik század számos világhíressége választotta budapesti tartózkodásának helyszínéül.

Forrás: MTI / hirado.hu – MTI Fotó: Mohai Balázs

Megszavazták Az Év Fürdőjét

Az Év Fürdője a magyarországi fürdők legnagyobb megmérettetése. Idén 200 fürdőre 176 ezer szavazat érkezett.

Közönségszavazatok alapján idén a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő lett Az Év Fürdője.

Az Év Fürdője a magyarországi fürdők legnagyobb megmérettetése. A versenyben rekordszámú, közel 170 ezer szavazó, összesen 176 ezer szavazatot adott le. A közönségszavazásban 2018. június 1. és augusztus 31. között, három kategóriában – Az Év Fürdője, Az Év Feltörekvő Fürdője, A Helyiek Kedvenc Fürdője – közel 200 fürdő versenyzett.

Az Év Fürdője kategória ezüstérmese a Zalakarosi Fürdő, 3. helyezettje a Gyulai Várfürdő lett.

Az Év Feltörekvő Fürdője az orosházi lett. A kategória második helyezettje a Várkertfürdő Pápai Gyógy- és Termálfürdő, a bronzérmes pedig a kiskunmajsai Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő lett.

A Helyiek Kedvenc Fürdője elismerést a Tiszavasvári Strandfürdő kapta. A kategóriában a Miskolctapolcai Strand lett a második, a harmadik pedig a tiszakécskei Kerekdombi Termálfürdő.

Mit nyújtanak a győztes fürdők? 

Az idei győztes Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőben négyféle gyógyvíz, nyáron 21, télen 16 medence, szaunaparkjában pedig 14 kabin várja a vendégeket.

A Békés megyében található orosházi fürdőkomplexum sikerét ugyancsak a sokoldalúságának köszönheti: Gyopárosfürdő egyszerre strand, élményfürdő, gyógyfürdő, sportközpont és szabadvízi programokat kínáló természeti érték. 19 medence, 2 csúszda áll a fürdőzők rendelkezésére, akik szaunaparkjának 10 kabinjában is lazíthatnak. Az élményfürdő az év minden napján nyitva van.

A Tiszavasvári Strandfürdő szezonálisan tart nyitva, 7 medencéje között termál-, úszó-, gyermek-, hullám-, és tanmedence is található, de a strandon egy 100 méteres óriáscsúszda is kanyarog.

Légi felvétel a Zalakarosi Gránit Gyógyfürdőről (Fotó: MTI/Varga György)

Az Év fürdője 2018 kategóriában – 35 fürdő – jellemzően az országosan, vagy nemzetközileg ismert, illetve nagyvárosokban jelentős turistaforgalommal rendelkező fürdővárosokban található fürdők indultak.

Az Év feltörekvő fürdője kategóriában 71 fürdő, leginkább a regionális jelentőségű fürdők indultak.

A helyiek kedvenc fürdője kategóriában 86 helyi jelentőségű, kis településeken található, néhány medencével rendelkező fürdő indult.

A verseny a Magyar Fürdőszövetség szakmai támogatásával valósult meg.

forrás: hirado.hu/MTI

Címlapkép: A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő bejárata. Fotó:MTI/Rosta Tibor

Visszakapja régi fényét Magyarország első sós gyógyfürdője

Marosújváron található a legmagasabb, 98 százalékos tisztaságú só egész Romániában, így nem csoda, hogy a hatóságok visszaadnák a település egykoron híres gyógyfürdőjének régi pompáját. Marosújvár önkormányzata tíz évre szóló partnerséget kötött a Fehér megyei önkormányzattal, hogy felélesszék az Osztrák-Magyar Monarchia idején meghonosított fürdőkultúrát – adta hírül a foter.ro.

A Fehér megyei kisváros Romániához kerülve is az egyik legismertebb sós gyógyfürdő maradt, erdélyi szinten ez vonzotta a legtöbb vendéget. A helyi hatóságok most hatmillió eurós beruházással akarják újra felépíteni a korábban tönkrement fürdőt: kezelő- és wellness-központot, édes és sós vizes medencéket alakítanának ki. A munkálatok egy héten belül elkezdődnek.

Mivel a marosújvári sós víz elsősorban az idegrendszeri és reumatológiai betegségek gyógyítására alkalmas, külön kezelőkabinokat hoznak létre, ahol a természet ajándékát kifejezetten gyógyászati célra használják majd.

Emellett szórakoztató részlege is lesz a fürdőnek, ahol két édes vizű és egy nagyobb sós vizű medencében fürdőzhetnek majd a vendégek, de száraz és nedves szauna is a rendelkezésükre áll, de lesz lesz fitneszterem, étterem, wellness-részleg és a kisebbek számára játszótér is. A gyógyfürdő nyaranta 700, tél idején 400 vendéget lesz képes fogadni naponta. A létesítményt tíz évig közösen fogja működtetni a két önkormányzat, mely anyagilag is fele-fele arányban járul hozzá a megvalósításához. De a fürdő komoly egészségügyi részleggel is büszkélkedik majd, a különböző gyógyvizes kúrák mellett masszázsra és fizioterápiás kezelésekre is lesz lehetőség, de tornázhatnak, benti és kinti sporttevékenységeket is űzhetnek itt a vendégek.

A nagyszabású létesítmény több mint 10 ezer négyzetméteren épül, csak a kinti medencék 1700 négyzetméternél nagyobb területet foglalnak el, köréjük zöldövezetet alakítanak ki. A kezelő- és szabadidőközpontottal 30 hónap alatt, 2021 elejére kell elkészülnie a kivitelezőnek.

Marosújvári fürdő

Marosújvár, eredeti nevén Marosakna kiváló földtani és földrajzi adottságokkal rendelkezik, egy felszínig húzódó sótelep peremén helyezkedik el, már a rómaiak idején is bányásztak itt sót. Máig működő sóbányája 1791-ben nyílt meg és a legjelentősebb volt Erdélyben és Magyarországon egyaránt: sokáig ez adta az erdélyi sókitermelés hatvan százalékát. Így nem csoda, hogy itt nyílt meg 1889-ben Magyarország első sós gyógyfürdője, amely a bányákból kiszivattyúzott sós vizet hasznosította gyógyászati célokra.

A marosújvári gyógyfürdőről közölt írásában a Művelődés havilap arról számolt be, hogy ennek nagy előnye volt más hasonló létesítményekhez képest, hogy vizét cserélni, hígítani és melegíteni lehetett. Három társas úszómedencéje volt különböző hőmérsékletű vízzel, de édesvizű zuhanyzó, gőzfürdő, uszoda és öltözőszobák is tartoztak hozzá. 1890-ben újabb részlegekkel bővítették, a hideg és meleg sós fürdőkúra mellett gőzfürdővel egészítették ki a kínálatot, de tej- és szőlőkúrát is alkalmaztak itt.

Nagy népszerűségnek örvendett, évekig még reklámra sem volt szüksége.1898-ben újra bővítették, külön férfi és női osztály nyílt. Az épületek körül lévő területet parkosították, a Ligetben táncmulatságokat szerveztek és Kaszinót nyitottak. A fürdőtől tízpercnyire volt a posta és a távírda, a vasútállomásról omnibuszon lehetett bemenni a városba. A fürdőt 1948-ban államosították, de a kommunizmusban is töretlen maradt a népszerűsége.

A hatvanas években felújították a strandot, a bánya elhagyott tárnáiban a parajdihoz hasonló szanatóriumot rendeztek be az asztmások részére. 1978 tavaszán a tárnákat elöntötte a víz, a szanatórium berendezését már nem sikerült kimenteni. A 80-as években még 7500-8000 vendég érkezett ide évente elsősorban reumatológiai és nőgyógyászati panaszokkal. Azonban az 1989-es fordulat nem kedvezett sem a fürdőnek, sem a strandnak: mindkettőt lebontották.

Forrás: Foter.ro / Fotó: kepeslapok.files.wordpress.com

Felújítják és nevet is vált a gyógyfürdő Bükön

Közel 230 millió forintot fordítanak a Vas megyei Bükfürdőn a gyógyfürdő és élménycentrum felújítására – közölte a Büki Gyógyfürdő Zrt. 

A mintegy 135 millió forint költséggel épült új főbejáratot július 27-én adták át, ősszel pedig további 93,5 millió forint ráfordítással a Szent Kelemen medence rekonstrukciós munkái kezdődnek el.

Az új főbejárat modern látványelemei a fürdő új stílusához igazodnak. A bejárat előtt kialakított üvegtoronyról vízesés hullik alá, a látvány esténként fényjátékkal egészül ki. A belső tér még nyitottabbá és világosabbá vált, a vendégek kiszolgálását négy új pénztár segíti.

Az új főbejárat építésével párhuzamosan a gyógyfürdő új arculatot és nevet is kapott: az eddigi Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum elnevezést a jövőben a Bükfürdő Themal Ú Spa név váltja fel – közölték.

Közleményükben arra is kitértek, hogy a fürdő átépítése és korszerűsítése tovább folytatódik: szeptember 15-től megkezdődnek a Szent Kelemen gyógymedence átalakítási munkálatai.

A fürdőt 56 évvel ezelőtt nyitották meg Bükfürdőn. Tavaly a korábbi évhez képest 2,32 százalékkal nőtt a vendégek száma: 2017-ben 911 442-en keresték fel a gyógyfürdő- és élménycentrumot, 21 145-tel többen, mint 2016-ban.

Bővebb információ és fotó: bukfurdo.hu

MTI

Elfogynak a balatoni szabadstrandok

Tempósan tűnnek el a Balaton szabadstrandjai, az idén már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – írta a Népszava.

A lap megjegyzi: ezek közül hat településen – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról, mert a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál – teszik hozzá.

A part menti települések polgármesterei nem vitatják, hogy az ingyenes csobbanás állampolgári jog, ám egy szabadstrand fenntartásának költsége évi több tízmillió forintra rúghat – írta a Népszava.

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere a lapnak elmondta: a város éves szinten több tízmillió forintot költ a mintegy három kilométeres strandjára, amit részben a parkolási díjakból teremt elő. Balatonmáriafürdőn a központi fizetőstrand mellett hét szabadstrand is van, előbbiből évi 12-14 millió forint bevétele származik az önkormányzatnak, ami Galácz György polgármester tájékoztatása szerint nem fedezi a szabadstrandok fenntartását, ezért a település szintén a parkolási díjakból igyekszik plusz forrást előteremteni.

MTI / Fotó: MTI

Éjszakai fürdőzés, családi öbölátúszás a Lupán

Augusztus 24-25-26-án lesz éjszakai fürdőzés, családi öbölátúszás, éjszakai SUP túra, koncert és megannyi más, izgalmas program.

A Strandok éjszakája sikerén felbuzdulva augusztus 24-26-ig hagyományteremtő hétvégével vár mindenkit Magyarország legnagyobb fehér homokos vízpartja, a Lupa-tó. A hétvége a Prémium Beachen kezdődik 24-én. Ezen a Lupa-éjszakán lesz holdfényes lounge parti, éjszakai fürdőzés, éjszakai SUP túra is, különböző helyeken, különböző koncertek – live konga show, akusztik –, DJ-partik, búvárkodás és vacsoraest.

Másnap az öbölstrand adja a helyszínét az éjszakai fürdőzésnek és megannyi más programnak. Ezen a napon az öböl területére ingyenes lesz a belépő.

A Lupa éjjel-nappal hétvége vasárnapján a sport kap főszerepet: ezen a napon rendezik a Lupa átúszást az öbölstrandon. Különböző távokon és kategóriákban lehet indulni. Lesz családi futam, indulhatnak a résztvevők junior, felnőtt és senior kategóriában. Lehet úszni rövidtávon, ami az öbölstrand és a félsziget közötti táv oda-vissza, vagy a hosszabb pályán, ami a Lupa-öböl félsziget–Costes kék stég– Lupa-öböl útvonalon mintegy 1600 méteres távot jelent. Az egész napos program reggel 9-kor kezdődik, és este 17.30-kor lesz az eredményhirdetés értékes ajándékokkal.

Ez a nap még tartogat érdekes sporteseményeket, így a Premium Beachen kezdődik a Beach Flag Kupa II. és lesz amerikai strandfoci kupa is.

Bővebb információ ITT

Forrás: hirado.hu /

Fotó: Facebook