Mintegy 470 millió forint európai uniós támogatásból valósít meg élőhelyfejlesztést a Mura-mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, gazdálkodási centrumot alakítanak ki, valamint 250 hektáron javítják a környezet állapotát; heteken belül kihirdethetik az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot, amelyben ez a térség is jelentős szerepet tölt be – mondta az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára a Letenye külterületén megvalósuló beruházás nyitórendezvényén a tárca keddi közleménye szerint.
Rácz András hangsúlyozta: ez az év 30 beruházás átadásával mintegy 8,7 milliárd forint összértékben a projektmegvalósítás éve a nemzeti parkoknál. Az elmúlt időszak a projektmegvalósítások évtizede volt, az igazgatóságok 10 év alatt 186 projekt segítségével, 78 milliárd forint felhasználásával összességében 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát – tette hozzá.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének egyharmada maradt fenn természetközeli állapotban, ami ritka aránynak és egyedülálló kincsnek számít, ezeknek az értékeknek a védelme azonban állandó beavatkozásokat igényel. Ilyen a Mura-mente élőhelyfejlesztését célzó projekt is. Úgy fogalmazott: a természeti környezet állapota rövid távon az ország versenyképességét határozza meg, hosszú távon viszont fennmaradásunk záloga.
A Mura-menti Tájvédelmi Körzetben és Natura 2000 területen megvalósuló beruházás segíti az ártéri erdőterületek élőhely-rehabilitációját, a legeltetésre szánt gyepek helyreállítását és megteremti az állattartás feltételeit – mondta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a közlemény szerint. Puskás Zoltán ismertette: a területen istállórendszert, etetőteret és mobilkarámokat alakítanak ki a jövőben itt legelő szürkemarha-gulyának. Emellett fogadóteret, irodákat létesítenek, és a terület mellett egy 3,5 kilométer hosszú tanösvény mutatja majd be a látogatóknak a hagyományos gazdálkodást és a térség természeti értékeit.
Az igazgató kiemelte, hogy a projekt segíti a terület természetközeli állapotának megóvását és visszaállítását, a gyepkezelés és a legeltetéses állattartás mellett a beerdősült részeken a tájidegen fajokat őshonos egyedekre cserélik. Hozzátette, hogy a most zajló fejlesztés összhangban van a bioszféra rezervátum célkitűzéseivel. Utalva arra, hogy hamarosan ötoldalúvá válik a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum, hangsúlyozta: ezzel a döntéssel a jelenlegi 6 ezerről 100 ezer hektárra bővül a terület, és a világ első, öt országot érintő, határon átnyúló bioszféra-rezervátuma jön létre.
A Murafölde településein élők helyben maradását, a térség megerősítését célozza a Mura Nemzeti Program, amelybe jól illeszkedik a Letenye mellett megvalósuló fejlesztés – jelentette ki Cseresnyés Péter. A Mura Programért felelős miniszteri biztos hozzátette, a természeti értékeknek nagy szerepe van az aktív turizmus erősítésében. Az elmúlt időszakban megnőtt a térségbe látogató turisták száma, a gazdálkodási központ és a mellette létesülő új tanösvény pedig lehetőséget ad arra, hogy új élményekkel gazdagodjanak és ismereteket szerezzenek a Mura-mentét felfedező vendégek.
Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke a múltbéli értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a gazdálkodási centrum fontos szerepet tölt majd be. Az AM közleménye szerint hozzátette azt is, hogy a szemléletformálásnak a turisztikában is kiemelt jelentősége van, a területen létesülő tanösvény ebben nyújt majd segítséget.
MTI
Fotó: G. Safarek