Akár az idén megnyithat a Rác fürdő

Még az idén a közönség rendelkezésére állhat a 2010-ben elkészült, de azóta sem megnyitott Rác fürdő – mondta újságírói kérdésre válaszolva egy más témában tartott tájékoztatón Tarlós István főpolgármester.

Rác fürdő
Rác fürdő

Hozzátette: az ügyben karácsony előtt kezdődtek a tárgyalások a fürdőfelújítást finanszírozó Magyar Fejlesztési Bankkal. Bíztatónak nevezte az egyeztetéseket, de – mint mondta – a fővárosnak óvatosnak kell lennie. Hasonló a helyzet ugyanis, mint a 4-es metró szerződéseinél, „nagyon nehéz örökséget kell kezelnünk”, nagy összegű többletköveteléseket kell „leimádkozni”, amit jogilag is alaposan körül kell bástyázni.

A Rác fürdő felújításáról és az ahhoz kapcsolódó szálloda építéséről még 2002 májusában döntött a Fővárosi Közgyűlés. Olyan konstrukciót fogadtak el, hogy a műemlék jellegű fürdőépület felújítása mellett a szomszédos két – a főváros által biztosított – telken szálloda épüljön. A fürdő felújításáról a szálloda építtetőjével kötöttek megállapodást. A főváros szerint az eredendő hiba ez a konstrukció volt. A szóban forgó, 3 millió forinttal megalapított Rác Nosztalgia Kft-be ugyanis a BGYH Zrt. csak 750 ezer forinttal szállt be, a többit magánszemélyek biztosították. A beruházás végén ebből következően a magánszemélyeket illette volna nagyobb vagyonérték, a törzstőke arányának megfelelően. Ráadásul mindent, ami a beruházáshoz kellett, az állam vagy a főváros biztosított: a Rác fürdő műemléki jellegű épületét, két telket ingyen, a földhasználati jogot, ennek földhivatali bejegyzését, és a gyógyvizet is, az állam pedig 2 milliárd forint hitelt, Széchenyi-terven belüli támogatást.   A főváros álláspontja szerint a projekt túlhitelezett volt, különböző forrásokból mintegy 11 milliárd forint került be hitelként a beruházásba, miközben maga a létesítmény a főváros értékbecslése szerint alig 7,6 milliárdot ér. A projekthez 6,1 milliárd forintos hitelt nyújtó MFB úgy adott hitelt, hogy nem kapott valódi fedezetet, vagyis a magyar állam pénzéből úgy finanszírozták a beruházást, hogy nem volt érdemi biztosíték. Erre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is felhívta a bank figyelmét.

Az új városvezetés a hivatalba lépésekor megörökölte az elődök által vállalt kötelezettségeket, eközben a beruházó cég a fizetésképtelenség határára sodródott, a beruházásban részt vett cégek egy részét ki sem fizette, hitelezői tartozások keletkeztek, és az üzemeltetés sem tudott megkezdődni. A főváros célja, hogy minél gyorsabban üzembe helyezni a létesítményt, és csődegyezség megkötését szorgalmazta, hogy elejét lehessen venni az évekig tartó pereskedéseknek.

forrás ÖS