Vajdahunyad vára - Termalfurdok.com

A dél-erdélyi vár Erdély legjelentősebb műemlékei közé tartozik, Hunyadi János idején a hatalmat és az erőt sugározta. Az impozáns megjelenésű várat Mikszáth „a várak királyának” nevezte. Évente több százezer turista keresi fel, napjainkban múzeumként üzemel.

Vajdahunyad vára Erdély déli részén, Vajdahunyad (románul Hunedoara) megyei jogú városában található. A kiváló állapotban megmaradt történelmi örökség Európa egyik legszebb lovagvára. Nevezetes arról, hogy a millennium idejére, 1896-ra épült a budapesti Vajdahunyadvár legjellegzetesebb részének mintájául szolgált.

Vajdahunyad várának története

A gótikus stílusú lovagvár mérete, külső megjelenése a tulajdonosok ideje alatt sokat változott. A vár a 13. században épült a tatárjárást követően és az uradalommal együtt Hunyadi János apja, Vajk kapta Luxemburgi Zsigmond királytól katonai érdemeinek elismeréséül.

Hunyadi János kormányzósága idején, az 1440-es években kezdte több szakaszban a rangjához méltóan várrá alakíttatni, külső tornyok, kaputornyok és védőbástyák épültek meg. A Nebojsza-torony, a védőfolyosók (gyilokjáró) fontos védműnek számítottak. Az újszerű külső, a magas várfalak, a karcsú tornyok a hatalom és erő szimbólumai voltak, emellett a vizualitást szolgálták.

Hunyadi János halála után az özvegy Szilágyi Erzsébethez köthető a reneszánsz stílusú Aranyház és a hozzá épült Mátyás-loggia, amely Erdély első reneszánsz stílusú építménye. A lovagvár a védelmi funkciók után lakhatósági szempontok alapján- bővült, és reprezentációs célú épületszárnyakkal, és kápolnával egészült ki. Mátyás király uralkodása alatt a vár a királyi hatalom jelképe lett, és ebben az időben egészült ki a látványos 4 erkéllyel, és az összekötő folyosókkal. Nagy jelentőségű a Mátyás-loggia reneszánsz jellegű falfreskója, és a Kapisztrán-toronyban lévő kandalló. Mátyás fia, Corvin János idején már csak kisebb mértékű átalakítások ismertek.

Az 1600-as években, az erdélyi fejedelemségek idején a vár a tragikus sorsú Bethlen családok tulajdona lett, akik tovább bővítették, a falakat külső védművekkel erősítették meg. A Zólyomi és Bethlen szárnnyal kiegészítve és számos átépítést hajtottak végre.

1725-ben már kincstári uradalmi hivatalok helyszíne és katonai célokat szolgál. A híres Horea-féle parasztfelkelés idején a vármegye nemességének védelmét biztosítja. A várat a később tűz és villámcsapások pusztították. Az elhúzódó helyreállítások végül 1870-től Steindl Imre nevéhez fűződik, aki egységesen gótikus stílusban igyekezett rendbe tenni.

A várat évente több százezer turista keresi fel, napjainkban múzeumként üzemel. A közelmúltban felújításba kezdtek. Uniós forrásokból kívül-belül restaurálják, de a munkálatok alatt is látogatható marad. A 19 hónapig tartó restaurálás a főbb részeit érintik, a falak és födémek is megerősítésre kerülnek. A modern kori elvárásoknak megfelelően korszerűsítik, atervek szerint a jelenleg zárt részeit is megnyitják a látogatók számára.