Borbély Tibor vízgépész tervező és szakértő
Hazánkban nemcsak a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok szorulnak perifériára az uszodák és fürdők üzemeltetésében, de önmagában az uszodagépészet területe is kevésbé ismert. A modern technológiákban viszont óriási potenciál rejlik, melyeket ismerve és kiaknázva a magyar fürdőipar lemaradása egyáltalán nem lenne behozhatatlan a sokat emlegetett nyugathoz képest.
Az uszodagépész hivatásról, a szakma jelenlegi helyzetéről, modern technológiákról és bennük rejlő lehetőségekről Borbély Tibor vízgépész tervezőt és szakértőt kérdeztük, akinek a nevéhez több mint 100 megvalósult medence gépészetének tervezése fűződik.
Mióta foglalkozik uszodagépészeti tervezéssel és hogyan került erre a területre?
A 2000-es évek eleje óta, azaz több mint 20 éve dolgozom uszodagépészeti tervezőként. Pályám kezdetén épületgépész tervező voltam, miután évtizedes kihagyás következett (közben üzemeltető, kivitelező és fővállalkozó szerepkörben is megfordultam). A 90-es évek végén kerültem kapcsolatba az uszodatechnikával. Először Spanyolországból importáltam uszodagépészeti termékeket, ekkor kezdett érdekelni ez a szakma. A szakmai ismeretek megszerzése azonban már nem volt ilyen könnyű: egyetemen nem tanították, és akkoriban nem volt magyar nyelvű szakirodalom.
Ezért megvettem az idevonatkozó német szabványokat, valamint szakmánk „bibliáját”, Saunus úr Schwimmbaeder című szakkönyvét. Egy évembe került, míg az elméleti alapokat – legalább is nagyobb részét- el tudtam sajátítani. Csak ezután mertem elkezdeni a tervezést, először kisebb munkákkal. Az elmélet azonban nem minden. Több év kellett ahhoz, hogy a gyakorlati problémákkal is megküzdjek. Ebben nagy segítséget nyújtottak kivitelező kollégáim visszajelzései, tanácsai.
Milyen nagyobb projekteken dolgozott?
100-nál is több medence gépészetét terveztem meg, magán, önkormányzati és piaci megrendelésre egyaránt. Mivel jellemzően egyedül dolgozom, óriási projektekre nem elegendőek a kapacitásaim, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnék szakmailag nagyon érdekes projektekben részt venni.
Én tervezem többek között a Gyulai Várfürdő gyógyvizes medencéit, amelyek nem töltő-ürítő, hanem vízforgatásos rendszerűek, valamint a hévízi Hotel Helios és a Kenese Bay Garden Resort & Conference új medencéit. Munkáim közül csak néhányat említve, terveztem több medencét a 16. kerületi Erzsébetligeti Uszoda és Strand részére, a ceglédi Termálfürdőbe, valamint számos hotel, kórház és fürdő medencéit.
Melyik medence projekt áll legközelebb a szívéhez?
A Paksi Gyógyászati Központban a meglévő medencék mellé tervezett két új gyógyvizes medence alaposan feladta a leckét 2013-ban. A két medence vasbeton szerkezete a csövezéssel együtt már elkészült, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kisteljesítményű gyógyvizes kút nem tudja elég gyógyvízzel ellátni a töltő-ürítő rendszerre tervezett medencéket.
Hazánkban a gyógyvizes medencékre ugyanis az ún. töltő-ürítő működés jellemző. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a nyitvatartási idő alatt a medence fenekén elhelyezett befúvókon keresztül állandóan friss gyógyvizet engednek a medencébe (fürdőzőnként és óránként 1 m3-t), az „elhasznált” víz pedig a túlfolyó vályúkon keresztül a csatornába folyik. A medencék vizét minden nap leengedik, a felületeket lemossák, fertőtlenítik, majd friss vízzel újra feltöltik. A töltő-ürítő rendszer alkalmazása azért ilyen elterjedt, mert alacsony a beruházás és az üzemeltetés költségigénye.
A töltő-ürítő medencékkel kapcsolatban két komoly szakmai probléma merül fel:
- Ha egy fertőző beteg használja, akkor a kórokozó egész nap benne marad a medencevízben, a frissvíz bevezetés-használtvíz elvezetés ezen nem segít. A medencék fertőtlenítésére használt klór alkalmazása pedig nem lehetséges, mert megváltoztatja a gyógyvíz összetételét és rákkeltő vegyületek is keletkezhetnek.
- A gyógyvizek általában magas hőfokúak (különösen az Alföldön), ezért közvetlenül nem vezethetők a medencékbe a leforrázás veszély miatt. Télen hőcserélővel le lehet hűteni a gyógyvizet, de nyáron – csúcsszezonban – nem marad más lehetőség, mint hozzákevert hidegvízzel lehűteni, majd ezt a kevert vizet vezetni a medencékbe. Ha a gyógyvíz hőmérséklete magas (60°C felett), akkor több hideg vizet kell hozzáadni, mint a gyógyvíz mennyisége. Ez pedig jelentősen csökkenti a gyógyhatást.
A töltő-ürítő rendszerű medencékkel kapcsolatban sok különböző vélemény felmerül a résztvevő szakmák részéről:
- A német fürdőorvosok többek között a töltő-ürítő üzemmód miatt nem javasolják a magyar gyógyfürdők látogatását.
- A vegyész kollégák vizsgálatai alapján: fertőtlenítést csak nagyon körültekintően lehet alkalmazni, mert a normál medencék fertőtlenítésére használt klór a gyógyvíz összetevőivel káros reakcióba léphet, akár rákkeltő anyagok is keletkezhetnek, emellett persze a víz gyógyhatása is elveszhet.
- Az üzemeltető részéről merül fel, hogy a töltő-ürítő medencék vízigénye kiemelkedően nagy. A kitermelhető víz mennyisége pedig korlátozott. A gyógyvízkészlet – éppen úgy, mint a kőolaj- és földgázkészlet – sem végtelen, takarékoskodni kell vele.
A Dinax Kft. munkatársaival (Diósné dr. Benedek Judittal és Diós Andrással együtt) terveztük át a két ülőmedence vízgépészetét vízforgatásos rendszerre. Erre az adott lehetőséget, hogy a Dinax Kft. által forgalmazott Dewan 50 fertőtlenítőszer nem tartalmaz klórt (a hatóanyag stabilizált hidrogénperoxid), így felhasználható a hazánkban előforduló gyógyvizek legtöbbjének a fertőtlenítésére. A tartós üzemben elvégzett laboratóriumi vizsgálatok szerint ez a fertőtlenítés nem változtatta meg a gyógyvíz összetételét, tehát a gyógyhatás változatlan maradt.
Nem a munka volumene miatt, hanem az alkalmazott új technológia miatt volt izgalmas ez a projekt. Azóta – a Pakson szerzett tapasztalatokat felhasználva- Cegléden is létesült két hasonlóan működő medence, illetve a Gyulán épülő három medence is ilyen elven fog működni, ahova már nem hagyományos homokszűrőt, hanem NEPTUN FILTER DEFENDER® PERLIT szűrőket terveztem.
Miért tartja kiemelkedően fontosnak a szűrési technológia kiválasztását?
A szűrési technológia nemcsak a vízminőségre, de környezetvédelmi és energiatakarékossági kérdésekre is hatással van. A perlitszűrők egy egészen új szűrési technológiát jelentenek, ugyanis mélységi szűrés helyett (ami a homokszűrőkre jellemző) felületi szűrés valósul meg, lényegesen kisebb szűrési sebességgel. Tudjuk, hogy minél kisebb a szűrési sebesség, annál hatékonyabb a szűrés.
A homokszűrőkhöz képest, ahol a nagy teljesítményhez jellemzően több nagy átmérőjű szűrőre van szükség, a perlitszűrőnek lényegesen kevesebb helyre van szüksége. Jelentős gépház alapterületet takaríthatunk meg, például egy 50 méteres úszómedencéhez 4 db 2200 mm átmérőjű homokszűrő kell, ugyan ide perlitszűrőből pedig elég 1 db 1500 mm átmérőjű.
Egy másik nyomós érv az öblítővíz elmaradása, mivel a perlit szűrőnél csak a szűrő víztérfogatát kell 2-3 hetente lecserélni. Ez lényeges víz megtakarítást jelent, mivel csak az előírt pótvizet kell a medencékbe bevezetni, és így a csatornahálózatnak is jóval kisebb a terhelése. Ez abban az esetben bír különös jelentőséggel, ahol csapadékvíz hálózat áll rendelkezésre, amellyel a használt medencevíz elvezethető (az öblítővíz nem), így megtakarítható a csatorna költség. A kisebb öblítővíz szükséglet, miatt a szennyvízcsatornák terhelése is csökken. Sőt, eleve elegendő kisebb átmérőjű szennyvíz vezetéket kiépíteni.
Milyen szerepet tölt be a környezetvédelem és az energiatakarékosság a munkájában?
Fontos szerepet játszanak minden elvállalt projektben. A megrendelők is kezdik felismerni, hogy a nagyobb beruházási költség előbb-utóbb megtérül és egyre gyakrabban gondolnak a következő generációra is.
Alapvetően az uszodagépészet három területén születhetnek környezettudatos és energiatakarékos megoldások:
- szűréstechnológia – erre, mint már a perlit szűrőkkel kapcsolatban is említettem, érdemes kiemelt figyelmet fordítani,
- vízkezelés – környezetkímélő vegyszerek alkalmazása, gyógyvizes medencék tervezése vízforgatásos rendszerrel,
- víztovábbítás – a nagyobb gyártók (Grundfos, Wilo) már csak energiatakarékos, hosszú élettartamú szivattyúkat kínálnak, a tervezés során én is ezekkel dolgozom, mert bár nem olcsók, de élettartam költség számítás esetén minden esetben megtérülnek.
Milyen új technológiákra érdemes odafigyelni a jövőben?
A uszodagépészet jövőjét én mindenképpen a szűréstechnológiában látom. Nyugaton már annyira nem számítanak újdonságnak a különböző víztakarékos, illetve a több fázisos (a vízben lévő kötött klór- ez okozza a klórszagot- eltávolítása a szűrés után aktív szénszűrővel, vagy ózonnal) megoldások.
Remélem, hogy a komplex problémák nem riasztják majd el az ifjú tervezőket és a beruházók is gyakrabban döntenek majd a környezettudatos megoldás mellett, ha már középtávon is tapasztalják a megtérülést.
Az interjút készítette: Nemes Mercédesz