Az idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tavak – a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó – természetes fürdőhelyeinek többsége továbbra is kiváló besorolású, a fürdőzésre alkalmas folyószakaszokon kijelölt strandok 90 százaléka jó vagy kiváló minősítést kapott. A Dunán és a Tisza felső folyásán található fürdővizek esetében is javuló tendencia figyelhető meg az utóbbi években – közölte Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az Európai Unió minősítési rendszere alapján készített értékelése alapján.
A minősített magyarországi természetes fürdővizek több mint 95 százaléka jó vagy kiváló minősítést kapott a 2022-2025 közötti időszak adatai alapján, a strandok minősítése az európai uniós követelményeknek megfelelően négy év teljes adatsora alapján készült.
Közölték: a nyilvántartott 293 hazai természetes fürdővíz közül 279 üzemelt a 2025-ös fürdőszezonban. Ezek közül 183 kiváló, 63 jó, 8 tűrhető. Mindössze 4 kifogásolt minősítést kapott (Nádastó Park, Maros Kalandpark, Deseda strand, Fadd-Dombori II).
A vízminőségi kategóriákba nem besorolható 21 üzemelő fürdőhely többsége olyan új strand, amely még nem rendelkezik a minősítéshez szükséges négyéves adatsorral, de a víz minőségét a szakemberek ettől függetlenül folyamatosan ellenőrzik. A tavalyi szezonban 5 új fürdőhely létesült – közölte az NNGYK.
Kiemelték, hogy a kijelölt természetes fürdőhelyek vízminőségét az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok rendszeresen vizsgálják: a fürdési idény előtt egyszer, majd a szezon során havonta legalább egy alkalommal mintát vesznek. A laboratóriumi vizsgálatok mellett a szakemberek a helyszínen ellenőrzik az esetleges látható szennyeződéseket, valamint figyelemmel kísérik a vízvirágzás kialakulásának jeleit is: az egyre melegebb nyarak következtében a sekélyebb állóvizekben gyakrabban fordulhat elő cianobaktériumok tömeges elszaporodása.
A tájékoztató szerint a természetes fürdővizek minősítése a szennyvíz eredetű baktériumok előfordulása alapján történik, négy év legalább 16 eredménye alapján. A kiváló és jó minősítésű fürdővizek esetében a szennyeződés kockázata rendkívül alacsony, míg a kifogásolt minősítésű helyszíneken gyakrabban fordulhatnak elő olyan vízminőségi problémák, amelyek növelik az egészségügyi kockázatokat.
Felhívták a figyelmet, hogy fürdőzni csak kijelölt és rendszeresen ellenőrzött fürdőhelyeken biztonságos. A nem ellenőrzött vagy kifogásolt vízminőségű helyszíneken nagyobb a gyomor-bélrendszeri megbetegedések, valamint a szem- és fülgyulladások kialakulásának kockázata.
A nyaralás és strandolás megtervezése előtt érdemes tájékozódni a kijelölt fürdőhelyekről és azok aktuális vízminőségéről az NNGYK honlapján, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok tájékoztató felületein.
Az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok a fürdővizeket a fürdési idény megkezdése előtt, majd a szezon ideje alatt havonta mintázzák. A mintákban szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok – E. coli és Enterococcus – számát vizsgálják. Attól függően, hogy ezek a vizsgált baktériumok milyen mennyiségben vannak jelen, az adott vízminta a „megfelelő” vagy a „nem megfelelő” kategóriába sorolható.
Az éves értékelés a legutolsó 4 fürdési idény összesített eredményei alapján, statisztikai módszerrel állapítható meg, és ez alapján a fürdővizek „kiváló”, „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt” minősítést kaphatnak. Amennyiben nincs kellő számú minta, például mert a fürdőhely újonnan létesült, vagy elmaradtak mintavételek, a fürdővíz a térképen „nem minősíthető” megjegyzéssel szerepel.
MTI
Fotó: depositphotos.com