Legújabb feltérképezése szerint a világ leghosszabb, labirintusszerű sóbarlangja lehet a Holt-tenger mellett, a hajdani Szodoma környékén rejlő Malham, amelynek közelében a bibliai történet szerint Lót felesége sóbálvánnyá vált.
Izraeli tudósok nemrég fejezték be a Holt-tenger déli csücskénél található, kanyargós járatok hálózatából álló Malham-barlang felmérését. Csütörtöki bejelentésük szerint ennek alapján a Marlham a leghosszabb sóbarlang a világon.
Az útvesztő hossza több mint tíz kilométer, ami jóval több, mint az eddigi rekordernek tartott iráni Namakdan-barlang hossza.
A kutatást a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói végezték izraeli, bolgár és más külföldi önkéntesek segítségével.
Az expedíciót Boaz Langford, az egyetem barlangkutató központjának tudósa és Antonija Vlajkova bolgár barlangász, az Európai Karszt- és Barlangkutató Szövetség munkatársa vezette. Langford és Vlajkova a következő hónapokban tervezi a barlang teljes térképének publikálását.
Nem tartják hivatalosan számon, hogy melyik a világ leghosszabb sóbarlangja, erről a tudósok szoktak dönteni közmegegyezéssel, miután közzéteszik egy feltárt föld alatti rendszer térképét.
A mintegy hat kilométer hosszú iráni Namakdan-barlangot cseh és iráni tudósok térképzeték fel 2006-ban.
A sóbarlangok szokatlan és ritka geológiai képződmények. Mivel a víz erősen oldja a sót, a nagy méretű sólerakatok általában nem hosszú életűek a földfelszínen.
Alig egy maroknyi sóbarlang nyúlik egy kilométernél hosszabbra, kizárólag igen száraz vidékeken léteznek, mint a Holt-tenger környéke, amely a világ legalacsonyabban fekvő területe.
A Holt-tengert és a Szodoma-hegyet a hatezer kilométer hosszú kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgy lemeztektonikai mozgásai alakították ki. Ezt követően évmilliók áradásai terítették le a mély völgybe a vastag sórétegeket.
„A só a talaj alatti rétegből préselődik ki és néhány kilométerrel a felszín alatt rakódik le. A kimosódó só hegyet képez, amely a mai napig nagyjából évente egy centiméterrel növekszik” – mondta Amosz Frumkin, a Héber Egyetem geológusa, aki évtizedek óta tanulmányozza a Malham-barlangot.
A barlang főbejáratától nem messze áll egy sóoszlop, amelyet Lót feleségének neveznek. Az ószövetségi történet szerint Lót és családja elmenekülhetett, mielőtt Szodoma és Gomorra elpusztult volna, ám nem volt szabad hátranézniük. Mivel Lót felesége mégis megtette, sóbálvánnyá változott.
Az izraeli barlangászklub alapítója, Joav Negev szerint csapata és kilenc ország nyolcvan önkéntese két év alatt nagyjából 1500 munkanapot töltött a barlang összes járatának felmérésével. „Minden várakozásunkat felülmúlta, amit találtunk” – mondta.
A járatokban talált fadarabok szénizotópos kormeghatározása alapján az üregrendszer mintegy hétezer éve alakult ki, tehát a barlangkutatók szerint nagyon fiatal. „Azért ilyen fiatal, mert sóból alakult ki. A mészkőbarlangok létrejötte sokkal lassabb, ezért általában régebbiek is. A Malham igen gyorsan formálódik, ezért az egyik legfiatalabb barlang a világon” – magyarázta Frumkin.
Arról is beszélt, hogy a barlang vizsgálata az elmúlt 7000 év éghajlatáról és a civilizáció megjelenésének klímamódosító hatásáról is sok információval szolgált. Jerikó, a világ egyik első városa mindössze 80 kilométerre terült el a barlangtól.
Magyarországi gyógybarlangok
Magyarországon több mint 1500 barlangot tartanak nyilván. Azonban ahány barlang annyiféle mikroklíma. A sóbarlang egy kiegészítő lehetőség a betegség-megelőzésben. Hazánkban öt minősített gyógybarlang (nem feltétlenül sóbarlang) található, ahol nem csak gyógyulni, de meditálni, relaxálni is lehet. Légzőszervi bántalmakat gyógyítanak az Abaligeti barlangban, a budapesti Szemlő-hegyi-barlangban, a tapolcai gyógybarlangban és Jósvafőn, a Béke-barlangban. A miskolci Szent István cseppkőbarlang levegőjének gyógyító hatását a 80-as években mutatták ki, kémiai összetétele és biológiai tisztasága teszi alkalmassá felső légúti panaszok kezelésére.
MTI / Fotó: Yoav Negev, az izraeli barlangfelfedezők klubjának elnöke a Malham sóbarlangban, a Sodom hegységben, az izraeli Holt-tenger közelében (Fotó: MTI/ EPA/Abir Sultan)