A szabványosítás ugyanazon marketing stratégia differenciálatlan használatát jelenti minden országban. Ebben az esetben a vállalat egyszerűen, változtatás nélkül lemásolja ugyanazt a stratégiát a különböző piacokon, amelyeken működik. Általában azok a cégek alkalmazzák a szabványosítási stratégiát, amelyek először exportálnak, vagy amelyek a méretgazdaságosságon keresztül történő költségmegtakarításra összpontosítanak, és amelyek számára az adaptációs folyamat nagyon költséges lehet. A szabványosításra hasonló stratégiát alkalmaznak a különböző online kaszinó oldalak is, amelyek próbálnak úgy belépni az új piacra, hogy a rendszerük kész legyen, és megfeleljen a helyi és nemzetközi szabályozásoknak is.
Szabványosításnak kedvező tényezők
A piac globalizálódása (fogyasztók/vásárlók): Azok a vállalatok, amelyek olyan terméket kínálnak, amelynek piaca „globális”, ugyanazt a terméket több országban is kínálhatják, a fogyasztók széles körét kiszolgálva.
Méretgazdaságosság: A tömegtermelés lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a mennyiségek növelésével a méretgazdaságosság révén csökkentse az egységnyi előállítási költségeket.
Átvihető versenyelőnyök: a szabványos termék kínálata számos versenyelőnyt biztosíthat. A méretgazdaságosság által biztosított költségcsökkentés lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy versenyképes árképzést vezessen be. Ezenkívül a szabványos termék gyors reakcióidőt biztosít a piacon, globálisan egységes arculatot és jobb ellenőrzést biztosít a marketingstratégiák felett.
Az alkalmazkodás azt jelenti, hogy minden országnak/piacnak megvan a maga marketing stratégiai adottsága. Az alkalmazkodási stratégia a piac igényeinek kielégítésére irányul, minden üzleti tevékenységet úgy tervez meg, hogy hatékonyan kielégítse az egyedi igényeket és tiszteletben tartsa a helyi fogyasztók értékeit. Példaként vehetjük a sörgyártó vállalatokat. Egy új piacra való belépéskor láthatjuk, hogy egy-egy országban előnyben részesíthetik az alkoholmentes sört. A vállalatnak ekkor alkalmazkodnia kell a helyzethez, és például úgy kell döntenie, hogy több olyan sört gyárt, amely a kiválasztott ország/piac számára előnyösebb eredményt hoz. A szabványosításhoz hasonlóan az alkalmazkodási stratégia a következő tényezők megléte esetén jobban alkalmazható:
- A vevők/fogyasztók közötti különbségek
- A helyi versenyfeltételek közötti különbségek
- A helyi jogi feltételek közötti különbségek
- Magas fokú szolgáltatás a vállalat kínálatában
Emberek feldolgozása: az ilyen típusú szolgáltatások esetében az ügyfelek „a termelés részét képezik”. Ebben az összefüggésben fizikai helyi jelenlétre van szükség. Ilyen típusú szolgáltatással találkozhatunk a kórházakban, éttermekben vagy szállodákban. Ezért nagyon nehéz szabványosítani, mivel az ügyfelek részt vesznek a szolgáltatás előállításában.
Birtoklás-feldolgozás: Az ügyfelek ennél a típusnál nem vesznek részt a „termelésben”, de az áruk igen. Ilyen típusú szolgáltatást veszünk igénybe az autójavítás, az áruszállítás területén, vagy amikor villanyszerelőt bérelünk. Ennél a szolgáltatástípusnál az előző esethez képest alacsonyabb fokú ügyfélkapcsolatra van szükség.
Információ alapú szolgáltatások: ez a fajta szolgáltatás adatokat gyűjt és kezel, hogy értéket teremtsen. Az ügyfelek minimálisan vesznek részt a „termelési” folyamatban. A telefontársaságok, adatbázis-szolgáltatók, hírszolgáltatók és hasonlók használják ezt a fajta szolgáltatást értékteremtésre. A szabványosítási alkalmasság ebben a szolgáltatástípusban hatékony, e szolgáltatások virtuális jellege miatt.
Ár
Az ár változásainak és kiigazításainak mérlegelésekor néhány olyan tényező, amely befolyásolhatja a döntéseket. Először is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen belső tényezők befolyásolhatják a döntést. A gyártás helye befolyásolhatja a többletköltségek lehetősége miatt. A piacra lépési módok szintén felelősek az árváltozásokért, amikor például az exportot vagy a licencelést és a franchise-t alkalmazzuk. A külső tényezők közül figyelembe kell venni a helyi kormányzati befolyást és korlátozásokat, adók, importellenőrzés vagy vámok formájában. Fontos elemezni a célpiac makrogazdasági helyzetét is, például az infláció és az árfolyam ingadozása tekintetében.
Helyszín
A fentiekben láthattunk néhány külső tényezőt, amelyek befolyásolják a választást a forgalmazás (hely) szempontjából. Rendkívül fontos, hogy a vállalat az új termék bevezetése előtt piackutatást végezzen az ország sajátos földrajzi jellemzőiről: az ország infrastruktúrájának fejlettsége például biztosítja a munkaerő és a tőke mobilitását a gazdaságon belül/az országból. Egy másik figyelembe veendő külső elemo az ország gazdasági fejlettségi szintje, amely hosszú távon információt nyújt a jövedelmezőségről: segít eldönteni, hogy azonnal belépjen-e a piacra, vagy várjon még egy kicsit.
Promóció
Egy termék vagy szolgáltatás reklámozása során számos nehézséggel lehet találkozni, amikor egy új piacra lépünk. Mindig figyelembe kell venni a hazai és a célpiacok között felmerülő különbségeket: mindenekelőtt a kultúra, az értékrend és a nyelv tekintetében fennálló különbségeket. Tekintettel a jelenlegi történelmi szakaszra, fontos elemezni a főbb digitális csatornák és a különböző médiatípusok felhasználói közötti különbségeket is. Jellemzően, amikor promócióról van szó, annyi különbség van a hazai és a külföldi piacok között, hogy néha elengedhetetlenül fontos, hogy egy helyi vállalat szakértelméből profitáljunk. Emiatt lényeges, hogy lehetőség szerint minél több gyümölcsöző kapcsolatot építsünk ki, amelyek lehetővé teszik számunkra azt, hogy a piacon megvetett lábunkkal stabilan állhassunk.
Következtetések
Összefoglalva, akár a szabványosítás, akár az alkalmazkodás felé hajlik az exportálással kapcsolatos megközelítése, fontos, hogy a fent felsorolt összes tényezőt alaposan mérlegelje, mivel ez segíthet a kockázat elemzésében és az új piacon való sikeres terjeszkedés stratégiájának pontos megtervezésében. Mindegy, hogy magyar vagy nemzetközi piacon kíván-e beilleszkedni, a szabványosítás és az adaptáció kiemelt fontosságú kell legyen a megfelelő marketingstratégia kiválasztásában. A marketing olyan mint a pókhálószövés: ezernyi kis szálból áll, és ha jól csináljuk, megfelelő helyre tesszük, akkor a legyek (jelen esetben az ügyfelek vagy vásárlók) belerepülnek. Fel nem faljuk ugyan őket, de mindeképpen megróbáljuk őket megtartani.