Kristálytiszta, smaragdzöld tenger, azúrkék öblök. Hófehér homokos tengerpart, többezer éves kultúra, népszokásokban továbbélő történelem. Emberek, akikben él az évezredes vendégszerető hagyomány. A sziget mai nevét a rómaiaktól kapta, de elnevezése a görög mondavilág ködébe vész. E szerint Herkules egyik fia, a titokzatos Sardus vezetett ide egy líbiai népcsoportot.
A második legnagyobb olasz sziget Korzikától délre fekszik. Hossza északról délre kereken 270 km, szélessége keletről nyugatra mintegy 145 km. Területe magába foglalja a környező kis szigeteket is. 1850 km hosszú tengerpartja a meredek gránit vagy trachit sziklafokok és a homokos strandok váltakozó sora. A helyenként zöld, helyenként indigókék tenger nagyon gazdag halakban és remek lehetőségeket kínál könnyűbúvárok és víz alatti halászok számára. Négy nagy öböl nyílik a tenger felé: északon az Asinara, keleten az Orosei-, délen a Cagliari- és nyugaton az Oristano-öböl.
A mindössze 1,5 millió lakosú szigetet, Európa egyik legérintetlenebb területét a Tirrén-tenger választja el Olaszország partjaitól. Ezen az Európában egyedülálló egzotikus szigeten az utóbbi évtizedekben a sziget különleges természeti adottságai és a különféle ritka állatok (flamingó, muflon, törpe vadló, jégmadár), növények (eukaliptusz, mirtusz, kaktuszfüge, jázmin) védelmére számos nemzeti parkot, rezervátumot hoztak létre, amely a Mediterrán térség legnagyobb védett területei közé tartozik.
Szardínia a múlt egy darabja, ahol a mesék és a mítoszok ma is tovább élnek. A helyenként barátságtalannak tűnő, kopár vidékeket is már évezredek óta lakja az ember. Ma is gyönyörködhetünk ősi sziklabarlangokban, szinte ép föníciai városokban vagy Szardínia jelképében a nuraghekban, amelyek kőtömbökből épült erődítményszerű lakóházak és őrtornyok. Természetesen megtalálhatjuk a jól ismert római kori maradványokat és a spanyol uralom értékes emlékeit is. Rövid önállóság után Szardínia olasz befolyás alá került, s a piemonti királyság, majd az egységes Olaszország részévé vált, melynek ma is autonóm tartománya.
Mindenképp érdemes némi szabadidőt szánni a természet szépségeinek megcsodálására is, hiszen olyan szél és vízformálta kőképződményekkel találkozhatunk, mint pl. az Elefánt-szikla, a Medve-szikla vagy a „Nyomozó”. Egy hajókirándulás a sziget legszebb partszakaszain, egy szárd ebéd a pásztorokkal, búvárruhát öltve megcsodálni a tenger mélyének kincseit vagy végiglovagolni a hófehér homokos tengerparton, mind a felejthetetlen emlékek közé kerülhetnek. A kis zöld vonattal olyan eldugott helyekre juthatunk el, ahová út sem vezet. A régimódi lokomotív útja csodálatos tájakon, viaduktokon vezet keresztül. Mindez a közeli trópusok szigetén.
A legfontosabb városai: északon Sassari, délen Cagliari található.
Cagliari „a Nap városa” nemcsak mert éghajlata a legkellemesebbek egyike a Földközi-tengeren, hanem mert épp délre néz, mint egy tengerre nyíló óriási ablak. A város alapjait még a pun és föníciai népek építették, majd a rómaiak idején hirtelen fejlődésnek indult. Az Óváros zegzugos utcái körbeölelik a román és gótikus elemeket ötvöző katedrálist és a középkori várat. A négy évszázados spanyol uralom sok régészeti leletet, barokk műemlékeket hagyott maga után. A tengeri kereskedelem révén virágzó város mai arculata a múlt század végén alakult ki. Szardínia fővárosa 11 km hosszú homokos stranddal (Poetto) büszkélkedhet, ahol a tenger kékjét, a kvarchomok szikrázó fehérségét élvezhetjük, amíg csak a szem ellát.