szentkút gyógyító vize

Legendás gyógyvizek, csodás gyógyulások I.

Ha a fürdők keletkezését kutatjuk rendszerint sebes lábú pásztorlegényekről szóló történetekbe botlunk, legényekbe, akik legeltetés közben, átgyalogolván vízmosásokon, csodás gyógyulást tapasztalnak. A csodatevő vízben bízva, tömegek keresték fel ezeket a helyeket és így létrejöttek a kezdetleges fürdők. A Kárpát-medence több száz gyógyvízlelőhelye közül talán egy sincs, amelyről ne születtek volna legendák. De pusztán hiten alapuló legendák-e ezek a történetek vagy tényleg a gyógyvizek hatékony összetevőinek köszönhetők e csodás gyógyulások?


A fürdőzés az emberiség talán legrégibb kulturális javaihoz tartozik. Az egykori Pannónia területén a rómaiak építette fürdők a társasági élet központjai lehettek: Aquincum valóságos fürdőváros volt, az ásatások során több fürdő romjait is feltárták. Az első „nemzetközi” hírverések is innen származnak: egy római patrícius felesége hosszú, terméketlen évek után itt esett teherbe – ikreket, két gyönyörű kisfiút hozott a világra. Habár a fürdő szón napjainkban már nem egyértelműen gyógyító nyaralóhelyet értünk, a Monarchia korában, különösen annak, aki Erdélybe ment, legfőbb óhaja a gyógyulás volt: a bőrbetegségektől kezdve a reumatikus bántalmakon át a gyomor betegségéig sokféle nyavalyára kerestek gyógyírt a vendégek – és legtöbbször meg is találták. A Monarchia területén a 20. század elején mintegy 800 fürdőhelyet tartottak számon, a nagyvilágiaktól a parasztfürdőkig sokféle adottsággal és kínálattal.

Hévíz

A három legnépszerűbb magyar fürdőhely egyike Hajdúszoboszló és Bükfürdő mellett Hévíz. Ókori legenda fűződik hozzá: egy dajka könyörgésére fakasztotta a Szent Szűz. A mélyből feltörő meleg víz és gőzölgő iszap meggyógyította a dajka gondjaira bízott gyermeket. Márpedig a monda szerint a kisfiú a későbbi Flavius Theodor császár volt, aki uralkodása alatt felhagyott elődjei keresztényüldözésével, és a kereszténységet államvallássá nyilvánította. Hévíz csodáiról a híres krónikaíró, Bél Mátyás is beszámolt. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzése 1796-ban történt, Szláby Ferenc munkája volt, a század végén pedig – nem utolsósorban a csodás gyógyulásokról terjedő legendáknak köszönhetően – Hévíz neve a térképekre is felkerült.

Lukács Fürdő

A híres pesti fürdő névadóját, Szent Lukácsot hagyományosan a gyógyításhoz kötötték. Már a török világban is lehetett itt lubickolni. A 19. század végén gyógyszállót húztak föl, iszapfürdőt, uszodát, népgyógyfürdőt és népgyógyászati osztályokat alakítottak ki. A Gellért-fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a lumbágóból, isiászból, csúzból és „lábbajból” gyógyult betegek hálatáblákat helyeztek el a fürdő oldalán. Jellemzőek Sághy Benő 1899-ben kis bökversben megfogalmazott sorai: „A makacs lumbágó évekig kínzott / Szt. Lukács abból kigyógyított.” De nemcsak a víz volt itt mindig nagyszerű, hanem a társaság is. Hiszen a 20. században olyan hírességek látogatták a fürdőt, mint Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Karinthy Ferenc, Örkény István, majd Makk Károly, Kállai Ferenc és Bacsó Péter. És ha az egészségük nem is javult varázsütésre, a szellemük biztosan megtermékenyült az itt hallott pletykáktól és bonmot-któl. Görgey Gábor egész fohászt írt a „Lukihoz”: „Áldott légy Szent Lukács fürdője, riadt lelkek dédelgetője… áldott légy, test és lélek oldódásának titkos találkahelye…” Az író rátapintott a lényegre: a fürdőhelyek nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítói is, csodás helyek, ahol megnyugszik az esendő test és a nyugtalan lélek egyaránt.

Harkányi Gyógyfürdő

A Batthyány család birtokolta azt a harkányi mezőséget, amely valóságos iszapmocsár volt, ezért a család napszámosokat fogadott, hogy lecsapolják a területet a növekvő állatállomány számára. A munkások megfigyelték: a meleg víz és az iszap, amelyben naphosszat dolgoztak, enyhíti a reumás fájdalmakat. Kihozták hát magatehetetlen hozzátartozóikat is, akik mankóikat eldobva rebegtek imát a mindenhatónak csodás gyógyulásukért. 1866-ban aztán Zsigmondy Vilmos (a margitszigeti mélyfúrás irányítója) artézi kutat fúratott, hogy a mélyebb rétegek vizét is elemezni tudjuk, ezután kezdődött meg a fürdő kialakítása.

Szentkút

Budapesttől száz kilométerre, a Mátra és a Cserhát ölelésében található a csodatévő erejéről is elhíresült Szentkút, ahová a gyermekre vágyók a legnagyobb számban érkeznek segítséget kérni. Legutóbb február 24-én tartottak lelkigyakorlatot, amelyre feszült, aggódó párok érkeznek minden évben. Számos megszületett baba bizonyítja, hogy érdemes ellátogatni oda. Azt mondják, a csodatévő víz, a spirituális környezet vagy maga a hit segít leginkább a pároknak.

A szent kút kristálytiszta, iható vizet ad már a 13. századtól és egész évben érkeznek ide zarándokok. Két csodálatos legenda is kapcsolódik hozzá: az egyik, hogy a Szűzanya megjelent egy tölgyfa koronájában a néma pásztorfiúnak, a fiú ivott a vízből, és azonnal beszélni kezdett. A másik legenda Szent László királyhoz kapcsolódik, aki megérintette lándzsájával a sziklát, és forrásvizet fakasztott azon a helyen az erdőben, ami ma is az ő nevét viseli. A kút vize elapadhatatlan, körülötte pedig emléktáblák százai sorakoznak, ahol hálát ad­nak azokért a csodákért, amelyeket kaptak. Sok táblán egy kisgyermek neve áll, akiért kö­szönetet mondanak a szülei. A kegyhely mellett egy ferences kolostor áll, ők adnak helyet a lelkigyakorlatoknak. Lóránt atya szerzetes szerint mérhető a hely jótékony hatása.

Hajdúszoboszlói gyógyvíz

Számos fantasztikus gyógyulás köthető a hajdúszoboszlói gyógyvízhez, illetve az itteni kezelésekhez. Ahogy az is tény, hogy a fürdőben végzett kutatások is azt igazolják: különös erő rejlik a gyógyvízben. A csodálatos gyógyulások közül most nem a régmúltból hozunk egy példát, egy 18 éves fiú történetét emeljük ki napjainkból. A fiú strok-ot kapott, az agyvérzés következtében pedig a jobb oldala teljesen lebénult és a beszédközpontja is sérült. A hajdúszoboszlói kezelésnek hála viszont annyira helyrejött, hogy nem volt szüksége botra a járáshoz, és még sikeres érettségit is tudott tenni – idézi a fürdő főorvosának, dr. Oláh Mihálynak a szavait az Itthon.hu.

Forrás: Nők Lapja / borsonline.hu / Magyar Nemzeti Digitális Archívum / Itthon.hu

Fotó: Borsonline /Hatlaczki Balázs