Magyarország nagyon gazdag termálvizekben vagy más néven hévizekben. Az ország területének háromnegyed része alatt van termálvíz, ami Európai viszonylatban is kiemelkedő. De mi a gyógyvíz? Sokan a termálvíz szinonimájaként használják, pedig van különbség.
Ásványvíz: olyan mélyről feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, mely literenként minimum 500 mg oldott ásványi anyagot tartalmaz, viszont nincsenek bennük egészségre ártalmas anyagok. Az ásványvizek tehát a föld mélyebb rétegeiből származnak, a felszíni vizeknél gazdagabb ásványtartalmúak.
Termálvíznek hívjuk azokat a mélyről feltörő vizeket, melyek spontán feltörésnél min. 20°C- ak, mesterséges fúrásnál min. 30°C-ak, manapság közel másfélezer termálvízkút működik. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.
Gyógyvíznek azokat ásványvizeket nevezzük, melynek az egészségügyi rendeletben szabályozott fizikai tulajdonsága illetve kémia összetétele szerint gyógyhatásúnak minősül, tehát igazoltan betegségek gyógyítására alkalmas ásványvíz. A gyógyvíz kategóriát bakteriális, kémiai, és különböző tesztek sikeres elvégzése után lehet „kivívni”. A folyamatos hatósági vízellenőrzés pedig biztosítja, hogy a gyógyvíz kategóriának továbbra is megfelel a gyógyvíznek minősített víz. A gyógyvizek ásványanyag tartalma akár tízszerese is lehet az ásványvizekének. Ezért van az, hogy amikor gyógyvízben üldögélünk vagy gyógyvizes ivókúrán vagyunk, akkor a medencében eltöltött időt vagy az elfogyasztott vízmennyiséget bizonyos határok között tartsuk.
Fotó: Hajdúböszörmény Bocskai strand