A Körösök vidékén szinte minden helyi tudja, mit jelent a „zug” szó – aki viszont nem békési, annak első hallásra furcsán csenghet, hogy egy folyókanyarulatot vagy holtágat neveznek így. Pedig a Fekete-, Fehér-, Sebes- és Hármas-Körös mentén tucatnyi ilyen elnevezésű hely található, és ezek együtt adják a térség egyik legjellegzetesebb turisztikai és rekreációs arculatát. Ebben az összeállításban végigjárjuk a legismertebb Körös-menti zugokat: honnan ered a nevük, hogyan alakultak ki, és ma milyen szolgáltatásokkal várják a strandolni, horgászni vagy vízitúrázni vágyókat.
Mit jelent a „zug” a Körösök vidékén?
(A videó közzétételét köszönjük Várszegi Zoltán ejtőernyős-repülő sportolónak. A Körösökről készült felvételeit és más kisfilmekért érdemes ellátogatni youtube csatornájára)
A „zug” szó a Körös-vidéken nem hangulati kifejezés, hanem földrajzi-néprajzi fogalom: azokat a rövid, kanyargós, vadregényes holtágakat és folyókanyarulatokat nevezik így, amelyek a folyószabályozások során az eredeti meder lefűződéséből keletkeztek. A 19. század közepén – jellemzően az 1855–57 közötti nagy vízrendezési munkálatok idején – a Körösök kanyargós, árvízveszélyes szakaszait átvágásokkal egyenesítették ki. Az elhagyott, régi mederdarabok holtágakká, tavakká alakultak, ezek a helyek pedig idővel horgászok, fürdőzők és üdülni vágyók kedvelt célpontjaivá váltak. A zugok tehát élő emlékei annak, hogyan alakította át az emberi beavatkozás az Alföld vízi tájait – és annak is, hogy a helyiek hogyan találták meg bennük az új funkciót: a pihenést.
A „zug” elnevezés nem egyetlen, hivatalosan lehatárolt helyet takar, hanem egy egész tájtípust: a Körösök – a Fekete-, a Fehér-, a Sebes- és az ezekből egyesülő Kettős-, illetve Hármas-Körös – teljes magyarországi szakaszán, Gyulától Szarvason és Gyomaendrődön át egészen Öcsödig szinte minden kanyarulatnak megvan a maga neve és története. Ezek a nevek gyakran a hajdani birtokosokra, családnevekre (Maczózug, Mangolzug), a jellegzetes növény- vagy állatvilágra (Fűzfás-zug, Nyúlzug, Bikazug) vagy a helyi hagyományra (Szappanos-zug, Templom-zug) utalnak, és generációk óta öröklődnek szájhagyomány útján. A táj ökológiai értéke is jelentős: a holtágak és zugok árnyas, ligetes partjai, nádasai és fűzfaligetei számos vízimadárnak, halfajnak és rovarvilágnak adnak otthont, így a Körösök völgye nem véletlenül híres az ökoturizmusáról is.
A folyószabályozás előtt régi Körös-vidéki zugokban éltek a vízimolnárok, halászok és pákászok, akik a kanyargós mellékágakon közlekedtek csónakkal; a szabályozás után ezek a közösségek fokozatosan alakultak át horgász- és üdülőtelepekké. Ma a zugok jó része már beépített, telkekre osztott üdülőterület, ahol nyaralók, horgászházak sorakoznak a parton – a beépítések ellenére a zugok megőrizték a vadregényes, folyami hangulatukat, amit a látogatók a mai napig a Körös-vidék egyik legnagyobb vonzerejeként említenek.
Szanazug – a legismertebb Körös-menti üdülőhely
Ha valaki a „Körös menti zug” kifejezést hallja, szinte biztosan Szanazug jut eszébe elsőként. Ez a terület a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál, a Kettős-Körös kezdeténél fekszik, Békés, Békéscsaba és Gyula háromszögében, közigazgatásilag Dobozhoz tartozva. A folyó két oldalát – a gyulai és a dobozi partot – együttesen nevezik Szanazugnak.
A hely nevét a Szanna nevű, több ezer éves múltra visszatekintő településről eredeztetik, amely egykor a két Körös közti hajóútjáról és vízimalmairól volt ismert. Az 1855–57-es vízszabályozás nyomán a terület fokozatosan árvízmentesebbé vált, és ez indította el az üdülőtáji fejlődést: a vadászok, horgászok és vízi sportok szerelmesei egyre nagyobb számban kezdték felfedezni a vidéket.
Szanazug ma Békés vármegye egyik legkiépítettebb szabadvízi strandja. A part sekély, a gyulai oldalon homokos, kijelölt fürdőzőhelyekkel, a vízparton étterem nádfedeles bungalókkal ellátott kemping várja a látogatókat. A Nádas Kemping kínálatában szerepel vízibicikli-, kajak-, kenu- és csónakbérlés, sétahajózás, sőt 2020 óta egy kétszintes túrahajóval és egy mocsárjáróhajóval is barangolható a folyó. A kempinghez hajókikötő is tartozik, ahol kikötőhelyek bérelhetők a saját csónakkal érkezőknek, a gyulai és dobozi partot a kemping által üzemeltetett helyi komp köti össze, ami különösen kényelmessé teszi a két oldal közti átjárást gyalogosan vagy kerékpárral is. Szanazug dobozi oldalán elsősorban víkendházak, a gyulai oldalon nagyobbrészt csónakházak sorakoznak. A közelben olyan látnivalók találhatók, mint az Árpád-kori Sámson vára maradványai vagy a Mályvádi-erdő őstölgyesei, amelyek különleges növény- és vadállománya miatt kedvelt célpontja a természetjáróknak. Innen kellemes vízitúrával el lehet jutni a szomszédos Gyula-városerdei szabadstrandra is, így egyetlen nap alatt akár két strandot is bejárhat, aki vízi kirándulásra indul.
A terület horgászati szempontból is kiemelkedő: a Kettős-Körös dobozi híd előtti, mintegy egy kilométeres szakasza a környék egyik legkedveltebb horgászhelye, ahol pontyot, amurt, süllőt és más ragadozóhalakat is rendszeresen fognak. Az összefolyás előtti, Fehér-Körös menti szakaszon süllő, balin, amur és ponty a legjellemzőbb zsákmány. A folyó mindkét partján bedőlt fák, bokrok, kiöntéses nádasok és sulyomfoltok tagolják a vízpartot, ami kiváló élőhelyet biztosít mind a békés, mind a ragadozó halfajoknak.
Bónom-zug és Soczó-zug – Gyomaendrőd horgászparadicsoma
Gyomaendrőd „Endrődi üdülőterület” nevű városrészében négy, csatornákkal összekötött holtág alkotja a Bónom-zug holtágrendszert, amely a Hármas-Körös jobb parti, ármentesített területén húzódik.
A holtágrendszer a 19. század végi folyószabályozás nyomán alakult ki. A négy holtág együttes hossza 6,2 kilométer, összterületük mintegy 39 hektár, átlagos mélységük 1,7–2,5 méter között váltakozik. A parti sávot mára teljesen felparcellázták, nyaralókkal építették be – a horgászat így jellemzően a magánkertek zárt partszakaszairól folyik.
A Bónom-zugot ma horgászegyesület kezeli, amely folyamatosan telepít pontyot, keszegfélét, amurt, kárászt, busát, balint, csukát, süllőt és harcsát – évente mintegy 160-180 mázsa halat. A part mentén épült az egyesületi pihenőház, amelyet a helyiek „Békeháznak” hívnak, és amely 20 fő számára biztosít szállást és horgászati lehetőséget egész évben, március elejétől november végéig napi huszonnégy órában. A holtág mintegy 2,7 kilométer hosszú, 60-70 méter széles, helyenként 3-4 méter mély, vizét zsilip szabályozza, amely közvetlen kapcsolatban áll a Hármas-Körössel, ez biztosítja a víz folyamatos frissülését és tisztaságát. A partok rendezettek, stégekkel és kiépített horgászállásokkal ellátottak, így úszós és fenekezős horgászatra egyaránt alkalmasak.
A szomszédos Soczó-zugi holtágon szintén egyesületi kezelésű, intenzíven telepített horgászvíz található, hasonló szolgáltatásokkal. A térségben – a Bónom-zug belső és külső partján, illetve a Soczó-zugnál – számos önálló, stéges nyaralóház is kínál szállást csónakkal, SUP-deszkával vagy kajakkal, tehát nemcsak a horgászok, hanem a családos üdülni vágyók is megtalálják a nekik való programot.
Templom-zug és Fűzfás-zug – a Hármas-Körös gyomai-endrődi szakasza
A Hármas-Körös Gyoma és Endrőd közötti, könnyen bejárható szakasza több kisebb zugot is rejt: itt található a Templom-zug és a Fűzfás-zug, valamint a Németzugi-holtág visszatérő ága is.
Ez a folyószakasz – amelyet régebben Egyesült-Körösnek vagy Élő-Körösnek is neveztek – a folyószabályozás után megőrizte vadregényes, ligetes jellegét. A partvonal ma is kedvelt kirándulóhely: a folyó menti ösvényen sétálva horgászokkal, hangulatos pihenőhelyekkel találkozhat a látogató. A terület kiindulópontja az Erzsébet-liget, ahonnan néhány száz méterre esik a gyomai közúti híd; a túra a vasúti hídon és a Templom-zug, illetve a Fűzfás-zug mentén vezet tovább egészen Endrődig. Kiépített infrastruktúra – büfé, vizesblokk – itt inkább a hivatalos kikötőknél (például a Gyomai Kishajó-kikötőnél) érhető el, maga a zug elsősorban a csendes természetjárás és a horgászat helyszíne.
A Kákafoki-holtág zugjai: Bikazug, Nyúlzug, Szappanos-zug, Maczózug, Mangolzug
Szarvas és Békésszentandrás között húzódik az ország ötödik legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág (közismert nevén a Körös-holtág), amely kanyargós vonalvezetése mentén több népszerű „félszigetet”, azaz zugot alakított ki: ezek a Bikazug, a Nyúlzug, a Szappanos-zug, a Maczózug és a Mangolzug.
A 29,3 kilométer hosszú holtág a Körös egykori medrének lefűződéséből jött létre. Vízpótlását ma is működő vízkivételi művek, úgynevezett szivornyák biztosítják, amelyek folyamatos vízcserét tesznek lehetővé – ennek köszönhető a víz szokatlan tisztasága egy állóvízhez képest. A halászati jogot 2000 óta a Körös-szögi Nonprofit Kft. gyakorolja, a horgászturizmus szolgáltatásai azóta folyamatosan bővülnek.
A zugok ma jellemzően üdülőövezetek: a Nyúlzugban és a Szappanos-zugban egyaránt sűrűn sorakoznak a horgásznyaralók és családi vendégházak, sok helyen saját stéggel, csónakkal, SUP-okkal, sőt jakuzzival és medencével is. A Nyúlzug egy mintegy 18 hektáros, 180 fokos kanyarral körbeölelt félsziget, ahol a Körös éles kanyarulata miatt a víz is mélyebb az átlagosnál – innen kerülnek elő a legnagyobb pontyok, amurok és harcsák. A Szappanos-zugban a vízpart jellemzően 20 méter széles, szomszéd nélküli szakaszokból áll, ami különösen kedvelté teszi a horgászok körében; a parti nyaralóházakhoz gyakran tartozik fedett terasz, kerti kiülő, épített grill és külön tűzrakó hely is. A holtág mentén futó gát kiváló kerékpáros és gyalogos túraútvonal.
A vízpótlást úgynevezett szivornyák – komoly vízkivételi műtárgyak – biztosítják, amelyek folyamatos vízcserét tesznek lehetővé, így a folyók áradása nem befolyásolja jelentősen a holtág vízszintjét, és a víz állóvízhez képest szokatlanul tiszta marad. A halászati jogot 2000 óta a Körös-szögi Nonprofit Kft. gyakorolja a teljes Kákafoki-holtágon, a horgászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások pedig évről évre bővülnek: új stégek, kerékpáros pihenők és kikötőhelyek épülnek a partok mentén.
Harangzug – Öcsöd vízparti csendje
A Hármas-Körös mentén, Öcsödnél található a Harangzugi-holtág, amely kisebb ismertsége ellenére szintén a Körös-vidék tipikus zug-jellegű vízpartjai közé tartozik. Itt elsősorban családi, vízparti vendégházak kínálnak szállást – kenuval, kajakkal, vízibiciklivel felszerelve –, a horgászat és a nyugodt pihenés a fő vonzerő, kevésbé a tömegturizmus. A holtág elhelyezkedése miatt kevésbé zsúfolt, mint a nagyobb, ismertebb zugok, ezért különösen kedvelt azok körében, akik a csendesebb, visszafogottabb vízparti élményt keresik gyermekbarát környezetben.
Danzug – a Hármas-Körös csárdaszállási-békésszentandrási holtága
Danzug egy önálló holtág a Hármas-Körös bal parti, ármentesített területén, Gyomaendrőd külterületéhez tartozóan, Csárdaszállás és Békésszentandrás közelében, a Hármas-Körös 79,9–80,2 folyamkilométerénél ágazik ki a főmederből.
A holtág 1875 és 1879 között keletkezett a 38. számú, úgynevezett Keskenyzugi átmetszéssel, vagyis a folyószabályozás során levágott kanyarulatból jött létre – akárcsak a legtöbb Körös-menti zug. A nevét egy Dancs nevű egykori tiszttartóról kapta, akinek a birtoka vagy hivatali területe a közelben feküdt. Hossza mintegy 2,1 kilométer, átlagos szélessége 47 méter, területe 9 hektár, átlagos vízmélysége 2,3 méter, víztérfogata pedig körülbelül 230 ezer köbméter.
Jelenlegi állapot és szolgáltatások. A Danzug medrének feliszapolódása és a növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő, mivel szivornyás vízpótlással kapcsolódik a Hármas-Köröshöz, ami folyamatos frissülést biztosít. A terület fás növényzetben szegényes, partjának mintegy 85 százaléka beépített – jellemzően horgászházakkal és nyaralókkal. A Félhalmi-holtághoz közelebb eső ágának belső oldalán ugyanakkor a parti sáv nem beépített, itt csónak lerakására is van lehetőség. A holtágat tápláló vízkészletet a környező rizstáblák is használják, emiatt a vízszint idényenként ingadozhat. A hullámtéri holtág bejáratát uszadékfelfogó műtárgy határolja, ez véd a lebegő hordalék és uszadékfa bejutásától.
A Danzug jellemzően csendes, kevésbé zsúfolt horgászhely, amelyet a Csárdaszállás felől induló, a Hármas-Körös gátkoronáján vezető földúton lehet megközelíteni. A közelben, a töltésen kívül a Körösvidéki Sporthorgász Egyesület és a Téglagyári Horgász Egyesület horgásztanyái is működnek, ahol szállás és táborozás is lehetséges, az egyik tanyához büfé is tartozik. A vízparton ma már magánüdülők – köztük a „Danzug Oázis” névre keresztelt vízparti nyaraló – is kínálnak szállást a csendesebb, természetközeli pihenésre vágyóknak.
A szabadstrand melletti Dánfoki-Diófás-csatornák horgászvízként is jelentősek: a horgászrend szerint a strand üzemelése idején a bójákkal határolt szakaszon horgászni tilos, ezen kívül azonban – főként május közepétől szeptember közepéig tartó időszak előtt és után – engedélyezett a horgászat, a partszakasz egy része pedig sporthorgász vízként funkcionál, ahonnan a kifogott hal nem vihető el. Dánfok tehát ma már nem csupán egy csendes folyókanyar, hanem Békés város egyik legszervezettebb, folyamatosan fejlődő szabadidő- és sportturisztikai központja, amely az iskolai kirándulásoktól a sporttáborokon át a családi nyaralásig sokféle vendégkört szolgál ki.
Ami nem Zug, de mégis: Dánfok – Békés város üdülőközpontja a Kettős-Körös partján
Békés város határában, a Kettős-Körös partján fekszik Dánfok, amelyet a helyiek szintén a Körös-menti zugok családjába sorolnak, s amely mára a térség egyik legszervezettebb, legtöbb szolgáltatást kínáló üdülőközpontjává nőtte ki magát.
A terület a Kettős-Körös – azaz a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyása utáni szakasz – közelsége miatt vált kiváló hellyé az aktív és passzív pihenésre vágyók számára, ahol a folyó egyszerre kínál nyugodt, természetközeli perceket és sportolási lehetőségeket. A Békés-Dánfoki Üdülőközpont hosszú évtizedek óta a város egyik fő turisztikai vonzereje, amely az elmúlt években jelentős, uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseken esett át: Békés Város Önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pályázatán mintegy 86 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a „Komplex strandfejlesztés Békés-Dánfokon” elnevezésű projektre. A fejlesztések során megújult a vendégház, komplett fürdőszobai és vizesblokk-felújítás történt, valamint elindult a „Körépület” néven ismert szállásegység korszerűsítése is, hogy a szabadstrand még vonzóbb legyen a nyári szezonban.
A Dánfoki szabadstrand fokozatosan mélyülő, homokos partjával, valamint horgászati, íjászati és vízitúra-lehetőségeivel várja a látogatókat, a bográcsozáshoz pedig szükség esetén az eszközöket is biztosítják a tűzrakóhelyeken és a kemencés, flekkenező szabadtéri konyhán. Az üdülőközpont területén focipálya, röplabdapálya, strandfocipálya és KRESZ-park is található, a nagy kiterjedésű füves terület pedig szabadtéri játékokra ad lehetőséget. A strandolás biztonságát vízimentő felügyeli, az élményt pedig vízigömb-használat is fokozza. Az aktívabb kikapcsolódást kereső vendégek kerékpárt, kajakot, kenut, csónakot vagy akár sárkányhajót is bérelhetnek, a 2014-ben átadott gasztrokomplexum pedig rendezvények – például esküvők – lebonyolítására is alkalmas, emellett büfé és étterem is üzemel a területen. A szálláskínálat sokrétű: sátorozástól a panziói szobákig, vendégházaktól a kempingig terjed, SZÉP-kártyás fizetés is elérhető. A Dánfok és a duzzasztó közötti vízparti szakaszon található a Békési Kishajó kikötő, amely a vízi túrázók számára biztosít kikötőhelyet.
Mire figyeljünk a Zugokban?
A Körös-menti zugok jellemzően nyitott, szabadon látogatható területek, a fürdőzés azonban mindenhol csak a kijelölt, biztonságosnak minősített szakaszokon ajánlott – a folyók sodrása és a hirtelen mélyülő meder miatt érdemes a helyi táblák és bóják jelzéseit követni. A legtöbb kiépített helyszínen (Szanazug, Pájer strand, Bónom-zug, Nyúlzug, Szappanos-zug) elérhető vízi eszközök – kajak, kenu, SUP-deszka, vízibicikli, csónak – bérlése, sok helyen szervezett sétahajózással is. A horgászathoz mindenütt érvényes állami horgászjegy és a helyi vízkezelő szervezet (leggyakrabban horgászegyesület vagy a Körös-szögi Nonprofit Kft.) által kiadott területi jegy szükséges – ezek napi, heti vagy éves formában válthatók a helyi horgászboltokban és jegyértékesítő pontokon.
A szálláskínálat a sátorhelyektől a faházas kempingeken át a wellness-szolgáltatásokkal (jakuzzi, szauna, medence) felszerelt vendégházakig terjed, így a zugok mára nemcsak a horgászok, hanem a családi nyaralást vagy akár aktív, sportos kikapcsolódást kereső vendégek számára is vonzó célponttá váltak. A legtöbb helyszín április és szeptember között tart nyitva, a fő szezon a nyári hónapokra esik, amikor a legtöbb kísérőprogram – vízi túrák, fesztiválok, horgászversenyek – is zajlik.
Miért maradtak fontosak a zugok?
A Körös-vidéki zugok közös vonása, hogy mindegyik a 19. századi folyószabályozás „mellékterméke”: olyan tájsebek, amelyekből évtizedek alatt élő, működő üdülőterületek lettek. Ma ezek a helyek adják a Békés vármegyei szabadvízi turizmus gerincét – a strandolástól a horgászaton át a vízitúrázásig. A legnagyobbak, mint Szanazug vagy a Bónom-zug, kiépített infrastruktúrával, kempinggel, étteremmel és bérelhető vízi eszközökkel várják a látogatókat, míg a kisebb zugok – a Szappanos-zug, a Nyúlzug vagy a Harangzug – inkább a csendesebb, családias, horgászcentrikus kikapcsolódás helyszínei maradtak.
A térség turisztikai szervezetei (Körös-szögi Nonprofit Kft., helyi horgászegyesületek, kempingüzemeltetők) évről évre bővítik a szolgáltatásokat: új stégek, kikötők, kerékpáros pihenőhelyek és vízi túraútvonalak épülnek. Ezzel párhuzamosan olyan rendezvények is erősítik a zugok ismertségét, mint az Egy hajóban evezünk vízi túra, a Kenu Maraton vagy a Körös-toroki Napok. A Körösök mentén kanyargó zugok így nemcsak a folyószabályozás történelmi lenyomatai, hanem élő, folyamatosan fejlődő turisztikai célpontok is – az Alföld egyik legkevésbé ismert, mégis rendkívül gazdag vízi világa.