UNESCO-világörökségi várományos lett a Bihar-hegység mélyén található Semsey-, régi nevén Cigány-barlang, amelyet még Czárán Gyula, a magyar turizmus atyjaként számontartott partiumi természetjáró tárt fel. A kizárólag kutatók számára hozzáférhető barlang falain több tízezer éves őskori rajzok maradtak fenn, amelyek a szakemberek szerint Kelet-Európa legjelentősebb paleolitikus leletei közé tartoznak.
Felkerült Románia UNESCO-világörökségi várományosi listájára a Bihar-hegységben található Coliboaia-barlang, magyar nevén Semsey-barlang, régebbi nevén Cigány-barlang. A román kulturális minisztérium által benyújtott jelölést április közepén iktatta az UNESCO Világörökségi Központja, miután a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és az nagyváradi Körösvidéki Múzeum elkészítette a helyszín tudományos dokumentációját – adta hírül a kronika.ro.
A Bihar-hegység – Erdély egyik legváltozatosabb hegyvidéki úti célja
A Szegyesd-völgyében, a József főherceg-barlang közelében található üregnek magyar vonatkozása is van.
A barlang feltárása Czárán Gyula nevéhez kötődik, akit a magyar turizmus atyjaként tartanak számon.
A 19. század végén ő kezdte rendszeresen feltérképezni a Bihar-hegység szurdokait, vízeséseit és barlangjait, turistautakat alakított ki, és ő tette ismertté a hegységet a természetjárók előtt. A barlang később Semsey Andor akadémikusról, a magyar tudományos élet egyik legjelentősebb mecénásáról kapta a nevét.
A Vasaskőfalvához (Pietroasa) tartozó Biharmagura (Măgura) falu közelében, a Szegyesd-völgyében található Semsey-, régi nevén Cigány-barlang sokáig nem számított különösebben látványos turistacélpontnak. A bejárati szakaszban alig találhatók cseppkőképződmények, a járatok egy részét aktív vízfolyás alakítja, a mélyebb részeket pedig szifonok, omlások és agyagos termek teszik nehezen megközelíthetővé. Éppen ez az elszigeteltség és a barlang sajátos mikroklímája járult hozzá ahhoz, hogy a belső járatok szinte érintetlenül őrizzék meg a paleolitikus ember nyomait.
Harmincötezer éves barlangrajzok a Bihari-hegység mélyében
A fordulat 2009 szeptemberében következett be, amikor Tudor Rus, Mihai Besesek, Valentin Alexandru Radu, Laura Roxana Ţociu és Kenesz Marius barlangászok faszénnel készült rajzokra bukkantak a barlang egyik belső szakaszán. A felfedezés hírére rövid időn belül nemzetközi szakértők érkeztek Biharba, köztük Jean Clottes francia ősrégész, a paleolitikus barlangrajzok legismertebb kutatója, aki a Chauvet-barlang feltárásában is részt vett.
A Franciaországban elvégzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a rajzok több mint harmincezer évesek, egyes faszénminták pedig 35–36 ezer évesnek bizonyultak. Az UNESCO-nak benyújtott dokumentáció szerint a Cigány-barlang Kelet-Európa legrégebbi ismert aurignaci, vagyis Homo sapienshez köthető művészeti emlékeit őrzi.
A Rajzok Galériájának nevezett szakaszon tíz figuratív ábrázolást azonosítottak:
- medvét,
- bölényt,
- vadlovat,
- gyapjas orrszarvút és
- egy macskafélét is.
A kutatók szerint az őskori alkotók tudatosan használták fel a barlangfal természetes repedéseit és domborulatait az állatok formáinak kialakításához. A lelőhely különlegességét továbbá az adja, hogy a falakon ma is láthatók az őskori fáklyák koromnyomai, a földön pedig barlangi medvék csontjai és karmolásai maradtak fenn.
Hosszú út vezet még a világörökségi címig
Az UNESCO-jelölés indoklása szerint a barlang jelentősége túlmutat a régészeti értéken. A szakemberek úgy vélik, a Cigány-barlang új megvilágításba helyezheti a felső paleolitikum emberi vándorlásait és kulturális kapcsolatait. A Bihar megyei rajzok ugyanis több szempontból is hasonlítanak a franciaországi Chauvet-barlang több tízezer éves ábrázolásaihoz, ami arra utalhat, hogy Európa különböző térségei között már akkor kulturális kapcsolatok léteztek.
A világörökségi címhez ugyanakkor még hosszú út vezet. A várományosi listára kerülés az első kötelező lépés, ezt követi a részletes kezelési terv és a teljes jelölési dokumentáció elkészítése. A dossziét ezután az ICOMOS nemzetközi szakértői testülete értékeli.
Ha Románia a következő időszakban benyújtja a teljes pályázati anyagot, a Világörökségi Bizottság legkorábban 2028-ban vagy 2029-ben dönthet a végleges felvételről.
A rajzokat rejtő barlangszakasz várhatóan a jövőben sem lesz látogatható. A nehezen járható, vízzel részben elárasztott folyosók mellett a szakemberek attól tartanak, hogy a mikroklíma megváltozása veszélyeztetné a több tízezer éves alkotásokat.
Fotók: Institutul Național al Patrimoniului / Facebook