Budapesten az ezredfordulón egy újfajta szórakozási forma jelent meg, az erősen felújításra szoruló belvárosi házak belső tereinek újragondolásával létrejött a romkocsmák világa. A lerobbant, üres épületekbe a tulajdonosok nem akartak jelentősebb összeget invesztálni, inkább alacsony bérleti díj fejében kiadták. A bérlők a kihasználatlan ingatlanokon vendégfogadásra, kulturális tevékenységre alkalmas közösségi tereket hoztak létre, melyek rendkívül népszerűek lettek előbb a budapesti fiatalok körében, majd rövid időn belül a főváros egyik legkurrensebb turisztikai attrakciójává nőtték ki magukat.
A budapesti hetedik kerület adott helyet a 2000-es évek elején az új életérzést is jelentő, úgynevezett bulinegyed kialakításának, majd továbbterjedt más belső kerületekbe, majd meghódították Budát is. Az elsősorban a Kazinczy utcán és környékén egymásba érve sorra nyíltak meg, a ma már kultikussá vált szórakozóhelyek. Az olcsón bérelhető bérházak újrahasznosítása komoly inspirációt adott a kor művészeinek, lakberendezőinek, akik elsősorban kreativitással pótolták a hiányzó büdzsét: a terek formabontó, olykor pszichedelikus dizájnját a lomtalanításoknál kidobott múlt századi bútorokra, tárgyakra alapozták és a rafinált, egyedi részletekben fejlesztették tökéllyé.
A Kazinczy utcán végigsétálva, mintha egy álomvilágba lépne át az ember, két egyforma helyiséget nem talál. Pusztán méretük határozza meg funkcióikat, a kisebbek minikávézóknak, kiskocsmáknak, gyorsétkezdéknek – divatos szóval street food-oknak -, salátabároknak, ázsiai konyháknak adnak helyet, a nagyobbak – melyek valójában egy új underground életérzést, vagy még inkább életformát alakítottak ki – már igazi közösségi terekként funkcionálnak. Utóbbiak már nem csak egy-két órás találkozók helyszínei, nem csak egy gyors ebéd, egy pofa sör elfogyasztására kínálnak lehetőséget, hanem koncertekkel, kiállításokkal, művészeti akciókkal, hétvégi kézműves piacokkal, antik zsibvásárral, mini dizájner boltokkal egy életteret jelentettek törzsközönségüknek.
Az érdekes ötletből alternatív divat lett, és ha valamit felkapnak, komoly vállalkozássá növi ki magát, akkor már a profit átveszi a „karmesteri pálcát”, a korábbi retró stílust, a vakolatlan falak világát az immár jó befektetésnek tűnő újonnan nyitott helyeken felváltotta a tömeges fogyasztáshoz igazított modern dizájn. Napjaink „ingatlanboom”-ja sem tett jót a hetedik kerületi szubkultúra fennmaradásának, az egekig emelkedő ingatlanárak egyre inkább kiszorítják az anno minimál költségvetésből létrehozott helyeket.
Persze, ha egy világvárosban valami különleges dolog létrejön, az nem áll meg a „kapun belül”, így jártak Budapest romkocsmái is, mára az egyik legerősebb turistacsalogató látványossággá nőtték ki magukat. Közismert, hogy a brit és a skandináv fiatalok nem vetik meg a több napos szórakozási lehetőségeket, körükben különösen népszerű lett bulinegyedünk, már kifejezetten utazási irodák, mint a Free Pub Crawl Budapest vagy a Bar Tour Budapest által szervezett kocsmatúrákra érkeznek baráti csoportokban. Így nem meglepő, hogy a romkocsmák utcáiban több lett mára az idegen szó, de végül is e közösségi terek eklektikus világa, mintha ezzel teljesítette volna be önmagát, létrejött egy nemzetközi, multikulturális milliő, melyben ha nem is otthon, de otthonoson érezheti magát bárki. De itt nem állt meg a sikertörténet. A romkocsma brand lett, külföldön is sorra nyílnak a budapesti pubok mintájára létrehozott szórakozó – és kikapcsolódó-helyek.
Nem járnánk el méltányosan, ha nem említenénk meg végül néhány ide tartozó kultikus helyet.
A romkocsmák ősanyja, a stílusteremtő, a 2001-ben a Kazinczy utcában nyílt Szimpla kávézó, mely 2004-es kibővítésével Szimpla Kertté avanzsált. Itt találkozunk először a kocsmából kinőtt közösségi térrel, az azóta megnyílt, több száz romkocsma lényegében erre az arculatra épül.
A Kuplung az egyik legkedveltebb underground-szentély Budapesten. A graffitikre, street art remekekre és leselejtezett bútorokra épülő enteriőr a felújítás után már trendi fűszerezést kapott, ami a hely összképét jóval rendezettebbé tette.
Az Instant ma már nem csupán a romkocsmák között számít nagyragadozónak. Tematikus táncterek garantálják, hogy stílustól függetlenül kedvükre rázhassák a vendégek a számtalan bárpult ölelésében, eszement enteriőr-elemek, állandóan megújuló dekorációk között.
Az Akácfa utcai Fogasház elsősorban a számtalan kulturális programjával hódította meg közönségét, mára egyenesen egy komplex szórakoztató-központtá nőtte ki magát.
Budapest talán legmagasabb fekvésű underground klubja a Corvintető, hol máshol nézhetnénk kertmozit, ha nem a város felett. A Blahát uraló szocreál áruház negyedik és ötödik emeletét elfoglaló klubban többnyire elektronikus zenére nyomul a fiatalság és a fiatalosságban hívő „idősebbség”.
A város zöldjébe, a Városligetbe kiköltöző Kertem nappal a családosoknak és a pihenőt tartó bringásoknak kedvez, este pedig a bringával érkező bulizni vágyóknak jelent menedéket. A tágas kerthelyiségben elsőre úgy tűnik, hogy mindenkinek jut szabad asztal, de ez az illúzió maximum hétfő délután, közvetlenül nyitás után tud beigazolódni. Az ingyenes koncertek, a grillezett ínyencségek, no meg a városi embernek szabadságot jelentő zöld minden nap megtölti az Olof Palme sétány bulizónáját.