Az európai fürdőhelyek közel 83 százaléka megfelel az Európai Unió legszigorúbb, a „kiváló” vízminőségi osztályra vonatkozó előírásainak, arányuk azonban az elmúlt években csökkent – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az Európai Bizottsággal közösen összeállított 2020-as adatokat rögzítő értékelésében kedden.
A jelentés kiemelte, hogy az elmúlt 40 évben jelentősen javult az európai fürdőhelyek vízminősége az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak köszönhetően. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel bevezetett ellenőrzés és vízgazdálkodás révén pedig drasztikusan csökkent a fürdővízbe kerülő kezeletlen vagy csak részben kezelt települési és ipari szennyvíz mennyisége.
A tudósok szennyvíz vagy mezőgazdasági területekről származó vízlefolyások okozta szennyezésre utaló baktériumok után kutatva vizsgálták át a vizeket. Minőségük alapján a fürdőzésre alkalmas vizeket a kiváló, jó, tűrhető vagy kifogásolt kategóriába sorolták.
A vizsgálat lefedte az Európai Uniót, az Egyesült Királyságot, Albániát és Svájcot.
Az Európa-szerte 22 276 fürdőhelyet vizsgáló jelentés adatai szerint Európában a kiváló minősítésű tenger-, tó- és folyóparti fürdőhelyek aránya az elmúlt években elért 85 százalékhoz képest tavaly 82,8 százalékra romlott.
A 2020-ban vizsgált területek 93 százaléka elérte a minimális, tűrhető vízminőségi szintet, öt uniós országban, Cipruson, Ausztriában, Görögországban, Máltán és Horvátországban azonban a fürdőhelyek legalább 95 százaléka kiváló minőségű volt. Tavaly 296 európai fürdőhely kifogásolt minőségű volt. A jelentés megemlíti, hogy a kifogásolt minőségű fürdőhelyek aránya 2013 óta valamelyest csökkent, a problémák azonban továbbra is fennállnak, különösen a szennyezés forrásainak értékelése és a szükséges vízgazdálkodási intézkedések bevezetése tekintetében. Azokon a fürdőhelyeken, ahol a szennyezés eredete vagy okai nehezen azonosíthatók, a szennyezés forrásait feltáró egyedi vizsgálatokra van szükség – jegyezték meg.
A jelentéstevők Magyarországon 264 fürdőhely vízminőségéről közöltek adatokat. Közülük 184 (69,7 százalékuk) kiváló minősítést kapott. A vizsgált fürdőhelyek közül 37 (14 százalék) jó, 13 (4,9 százalék) tűrhető, 5 pedig kifogásolt minőségű volt. A legrosszabb, kifogásolt vízminőségű strandok aránya a közel 3 százalékról 1,9 százalékra csökkent tavaly – emelték ki. Huszonöt fürdőhely nem kapott besorolást Magyarországon, amit – tájékoztatásuk szerint – egyebek mellett a koronavírus-járvány tavalyi hulláma okozta korlátozott vizsgálati lehetőségek indokolnak. A Balaton strandjainak vízminősége a legtöbb esetben kiváló, némelyik jó besorolást kapott. Kifogásolt besorolást főként néhány Tisza-, Maros-, illetve Duna-parti, valamint kisebb tavak fürdőzőhelyei kaptak Magyarországon. A kis tavak vagy alacsony áramlású folyók – főként nyáron – sokkal érzékenyebbek a rövidtávú szennyezésekre – közölték.
A vonatkozó uniós jogszabály szerint a vízben kimutatott fekális eredetű baktériumok számától függően sorolható be a fürdővíz minősége. A kifogásolt minősítésű vizek esetében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk, ami lehet a fürdőzés megtiltása, a fürdőzés ellenjavallatára irányuló figyelmeztetés, a lakosság tájékoztatása, vagy megfelelő kiigazító intézkedések meghozatala.
A fekáliával szennyezett víz lenyelve betegségeket okozhat, többek között gyomor-bél problémákat és hasmenést.
A fürdővizekre vonatkozó európai irányelvek szerint véglegesen be kell tiltani a fürdőzést azokon a helyszíneken, ahol a víz minősége legalább 5 egymást követő évben kifogásolt minősítést kap.
MTI
Cínlapkép: Illusztráció – Szabadstrand Nagymarosnál – MTI/Mohai Balázs