Az elsősorban epebántalmak megelőzésére, székrekedésre, gyomorrontásra, bélhurut enyhébb formáira is javasolt nemzetközi hírű termék eltűnhet egyik napról a másikra. Megszüntették a Mira gyógyvíz palackozóját, elküldtek dolgozókat a gyógyvíz-telepről Tiszajenőn.
A centenáriumát tavaly ünnepelő Mira keserű gyógyvíz tiszajenői telepén fogynak a dolgozók. Évek óta csapadékhiányos a térség, a kutak nem töltődnek fel keserűsós-vizekkel, ráadásul még a termék iránt is csökkent a kereslet – foglalja össze a problémákat a szoljon.hu.
Tiszajenő jövőre lesz 70 éves, az önálló községet a Vezsenyi szőlők, valamint a jászkarajenői és pusztajenői külterületi tanyák összevonásából hozták létre 1954-ben. Ekkorra már legalább harminc éve termelték ki a „jenei” határban elterülő szikes talajból a glaubersós gyógyvizet, melyet
a latin mirabile, magyarul csodálatos szó után Mira névre kereszteltek el.
Így lett az újszülött Tiszajenőnek 1954-ben azonnal egy nemzetközi hírű terméke…
A „jenei” Mira víz 2022 őszén ünnepelte „születésének” századik évfordulóját. Tavaly november 11-én kora délután a palackozóban dolgozó hajdani „jeneiek”, jelenkori tiszajenőiek és jászkarajenőiek gyűltek össze Tiszajenő művelődési házában, hogy együtt ünnepeljék a falu szimbólumává lett Mira nevű gyógyvizet. A társaság cégvezetője, Palik Tibor még fel is szólalt az ünnepi eseményen, de beszédében csak a múltra emlékeztetett, a gyógyvíz keserű jövőjéről nem szólt. Pedig ekkorra már születtek leépítési tervek…
Egy kis történelem
Tiszajenőn a Mira-telep 27 hektár természetvédelmi területen fekszik.
A szomjúhozó állatok ivóvíz után kutatva felkaparták patáikkal a talajt. Ám az előbukkanó vízből mégsem akartak inni, mivel kiderült, hogy rettentően sós.
A földben rejlő kincsnek hamarjában híre ment. A terület haszonbérlője a fővárosi Mira Gyógy- és Keserűvízforrás Rt. lett. Az első három kezdetlegesen kialakított aknás kutat 1922 körül létesítették. Eleinte deszkaburkolatot helyeztek rájuk, köréjük kicsiny töltést emeltek. Később díszes, oszlopos kútházakat építettek föléjük. A gyógyvíz-palackozót angol tőkéből létesítették, amelynek megépülte után a Mira víz meghódította a világot.
Az üzemet 1949-ben államosították, de a Mira előtt nem zárult le a határ, továbbra is forgalmazták keletre és nyugatra is. Az ötvenes években volt idő, amikor egyszerre a legtöbb, összesen huszonnégy kútból nyertek gyógyvizet. Akkortájt naponta hat-hétezer liter glaubersós és magnéziumszulfátos (azaz keserűsós) gyógyvizet palackoztak az üzemben. A személyzet megközelítette a húszat, ők a vízkiemelésnél, a palackozásnál, a szállításnál és a karbantartásban dolgoztak. A 1980-as években évente közel 1,5 millió 0,7 literes palackot forgalmaztak. Virágzott az állami üzlet…
A rendszerváltás után a gyöngyösi székhelyű Élpak Rt. lett a Mira víz új gazdája, mely társaság később Gyógyterm, majd napjainkban Medaqua néven működik, Kft. formában. Az utóbbi időben a tiszajenői palackozó üzemben mintegy tízen dolgoztak, többségük Tiszakécskéről járt át. Nemrégen öt embernek felmondtak, mert a palackozást a gyöngyösi cég áthelyezte a parádsasvári üzemegységébe. Ma már csak annyi főt foglalkoztat a társaság, amennyien a vízkivételnél és a szállításnál tevékenykednek.
Két fő oka van a szomorú leépítésnek
– értük utol, s szólaltattuk meg a Medaqua Kft. egyik vezető munkatársát.
– Noha egészséges, gyógyászati haszna is van, reklámozzuk is,
manapság még sincs elegendő kereslete a Mira és a Mira „Baby” gyógyvizeknek.
Ugyanez elmondható a budai hegyekből származó, általunk forgalmazott Ferencz József és Hunyadi János, valamint Parádi keserűvizeinkről is. Költséghatékony megoldásokat kerestünk, racionalizálásokat kellett végrehajtanunk. A Mira víz esetében a palackozást a parádsasvári üzemükbe vittük át, így Tiszajenőn pár munkavállalónak kénytelenek voltunk felmondani – ecsetelte a piaci helyzetet a Medaqua Kft. egyik vezető munkatársa. Majd rátért a leépítés másik okára is.
– A klímaváltozás gyakorlatilag csapadékmentessé tette az Alföld nagy részét. Töredékmennyiségű égi áldás hull a kelet-magyarországi területekre, amely miatt a talajvíz szinte eltűnt a térségből. Tudni kell, hogy a Mira vizet alig pár méteres mélységből hozzuk felszínre, amely az agyagos földből kioldódó ásványi sókkal dúsítottak, ez teszi a vizet gyógyhatásúvá.
Nos, ha nincs eső, nincsen Mira gyógyvíz sem.
Kiapadóban van a terület ilyen tekintetben – magyarázta a jelenlegi meteorológiai állapotból kialakult haváriás helyzetet a gyöngyösi cég vezető munkatársa.
A létszámleépítés nem érinti a községünket, mert hosszú évek óta nem helyiek dolgoznak a tiszajenői Mira telepen
– válaszolt a szoljon.hu érdeklődésére Virág József, Tiszajenő polgármestere.
– Az üzemeltető cégtől ez évre előre tervezetten beérkezendő iparűzési adóbevétel ugyanakkora nagyságrendű, mint a korábbi években volt. Ez éves szinten több száz ezer forintot tesz ki. Most csak reménykedünk abban, hogy ez a forrásunk nem vész el… – foglalta össze a Mira gyógyvíz hiányában a községre vonatkozó nehézségeket a falu első embere.
Címlapkép: Horthy Csaba önkormányzati képviselő az egyik kutat mutatja
Fotó: Mészáros János / szoljon.hu