Hétmillió köbméter víz temette maga alá Parajd sóbirodalmát, most már biztosra vehető, hogy a korábban ismert formájában soha többé nem láthatjuk a bányát – hangzott el Tusványoson.
Parajdon májusban a víz elárasztotta a sóbányát, miután a heves esőzések miatt megduzzadt Korond-patak medrét védő geofólia megsérült, és a katasztrófa után be kellett zárni a bányát. Tusnádfürdőn Geréb László megyei önkormányzati képviselő, valamint Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke beszélt a legújabb fejleményekről. Az eseményről az Index számolt be.
„Most már mindenkinek az állami vagyon eltékozlása jut eszébe Parajd kapcsán – kezdte Geréb László. – A parajdi közösség és az állam a legnagyobb vesztes, éves szinten ugyanis 10 millió eurós forgalmat valósítottak meg a turisztikai részlegben. Felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen az állam meg volt bízva, hogy gazdálkodjon a vagyonnal, de ennek nem tett eleget.”
Zakariás Zoltán szerint a bánya dolgozói lennének a legautentikusabbak a témában, de ők sajnos nem beszélhetnek. „A helyi közösségből kevés a hang, itt kellene ülnie, mondjuk, egy bányásznak, de nem ülhet itt, mert a bányavállalat ezt megtiltotta nekik. Úgy tudom, 100 évre volt garantálva a sókitermelés, ez mostanában járt volna le. Ezt a periódust szerették volna 20-40 évvel meghosszabbítani, ennél tovább nem működött volna a sókitermelés. Ez mindenképpen határos projekt volt, de sajnos gyorsabb lett a vége, mint gondoltuk.”
Zakariás Zoltán szerint a szakembereknek bizonyos alternatívákban kellett volna gondolkodniuk. Geréb László pedig úgy látja, a szóba jöhető turisztikai látványosságok nem jelentenek megoldást.
Hétmillió köbméter víz van a bányában, ami tizenöt év sótermelését oldotta fel. Kétezer szálláshely volt a helyi lakosok házaiban, ők elveszítették a bevételüket, ez a szálláskapacitás most kihasználatlan. Ha kalandparkban vagy fesztiválokban gondolkodunk, az nem megoldás, hiszen egész évben erre nem lehet alapozni.
Zakariás azt mondja, a közösség hibája a kényelmesség, de nem a közösséget hibáztatná a kialakult helyzetért. „A bányavállalat, a vízügy, az állam a hibás, minden szintről el kell hangoznia legalább egy bocsánatkérésnek. Új turisztikai vonzerőt kell kitalálni, akkor megmenekülnek a szálláshelyek, ellenkező esetben ezeknek vége.”
Az önkormányzati képviselő szerint azonban a helyiek nem hibásak. „A parajdiaknak nem volt érdekük, hogy a veszélyekről beszéljenek, hiszen a katasztrófakommunikáció korábban sem vált be, kevesebb ember jött, amikor a kisebb beázásokról nyíltan beszéltek. Jóhiszeműen elhallgatták a problémákat, de ezt abban a hitben tették, hogy akik felelősek a működtetésért, végzik a dolgukat.”
A Korond-patak vizét elvezetik, az már nem folyik át a bánya felett, de a bányát nem lehet megmenteni. „Egyelőre nem tudom, hogy új bányát lehet-e nyitni, az még erősen kérdéses. A gyógyászati részt talán vissza lehet hozni valamilyen formában, de annak kialakítására is szükség lesz pár évre” – jelentette ki Zakariás Zoltán.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott volt időt tölteni a tárnákban, ami segítette a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott – szemlézte a cikket a Portfolio.hu.
Fotó: szekelyhon.ro