A Tátorján-tanösvény neve sok természetbarátnak ismerősen cseng: a Balaton keleti medencéje fölé magasodó balatonkenesei löszparton vezető sétaút nemcsak a tó egyik legszebb panorámáját kínálja, hanem egy páratlan növényfaj, a fokozottan védett tátorján (Crambe tataria) hazai élőhelyét is bemutatja. A túra igazi közös családi programra adhat alkalmat, a tanösvény bejárására a tájékoztató tábláknál és a kilátópontoknál megállva is elegendő 1–1,5 óra.
Löszfalak, partifecskék és balatoni körpanoráma
Balatonkenese városszéli magaspartja a Soós-hegy: a meredek, száraz, meszes löszfal tetején kanyarog a tanösvény, amelynek jelzése a sárga „T”. A sétaút kulturális és természeti pontokat fűz fel: a Tatárlikaknak nevezett löszfal-üregeket, a tragikus sorsú költőnek emléket állító Soós Lajos-obeliszket, a Partfő utca szélét és a kilátópontokat, majd visszatér a Táncsics Mihály utca–Kultúra Háza térségéhez, ahol a kezdőtábla is áll. A javasolt bejárási irány a Soós-hegy déli peremén indul, így a panorámás szakaszokkal kezdődik a túra.
A magaspart tetejéről szokatlan látószögben, „hosszában” láthatunk rá a Balaton keleti medencéjére, tiszta időben egészen a Tihanyi-félszigetig. A kilátópont szerepét az adótorony köré épített kilátó is erősíti; bár nem klasszikus turisztikai építmény, a körteraszról lenyűgöző a látvány. A löszperemen gyalogolva a meredek falakat borító növényzetbe vájt fészkelőüregekben partifecskék és gyurgyalagok költenek – a tavaszi–nyár eleji hónapokban gyakran hallani a jellegzetes hangjukat. A kenesei tátorjánt a helyiek „Kenese kincsének” nevezik: a faj Közép-Európában is ritka, a tanösvény épp ezért kiemelten védett szakaszokat is érint.
Útvonal, terep, időigény
A balatonkenesei kör rövid, családbarát séta: aszfaltos utcák, gyepes ösvények és a löszperem mellett futó, jól jelzett ösvény váltakozása jellemzi. A terep javarészt sík vagy enyhén hullámos, néhány rövid, meredekebb szakasz a perem közelében ad némi izgalmat – itt fokozott óvatossággal és szélben különös körültekintéssel közlekedjünk. Babakocsival az aszfaltos bekötőn és a könnyebb útvonalon egészen a kilátóig fel lehet jutni, a peremösvényre azonban ne menjünk kerekekkel. A tanösvény bejárására a tájékoztató tábláknál és a kilátópontoknál megállva is elegendő 1–1,5 óra.
Mikor a legszebb?
A tátorján virágzása idején – április végén és május elején – a leglátványosabb a tanösvény, de egész évben élményt nyújt: ősszel az aranyló füvek és a vakító fehér löszfal kontrasztja, télen a tiszta levegő és a „hosszú” balatoni horizont, nyáron a fecskék és gyurgyalagok mozgása teszi különlegessé. A késő délutáni–naplemente előtti órák a legfotogénebbek, ám szeles időben a partfal peremén ne időzzünk sokat, és maradjunk a jelzett ösvényen. A botanikai értékek miatt a letérést táblák is tiltják.
Természetvédelmi tudnivalók
A balatonkenesei állomány országosan védett természetvédelmi területen található (Balatonkenesei Tátorjános TT). A tátorján fokozottan védett faj: szedni, károsítani, taposni tilos. A löszfalban fészkelő madarakat is zavarásmentesen hagyjuk költeni; a fotózáshoz maradjunk az ösvényen és a kilátópontoknál. Kutya pórázon, piknik a kijelölt pihenőknél, szemetet vissza – a klasszikus „Leave No Trace” szabályok itt különösen indokoltak.
Megközelítés, parkolás, szolgáltatások
Balatonkenese vasútállomása a tanösvény kezdőpontjától kényelmes sétatávolságra van; autóval a belterületi utcákban lehet parkolni, figyelve a lakók nyugalmára és a tiltásokra. A kezdőtábla a Táncsics Mihály utcában, a Kultúra Háza előtt áll; a jelzés sárga „T”. A közelben kávézó, étterem és bolt is található, így kombinálhatjuk a sétát egy könnyű balatoni ebéddel vagy fagylalttal.
Mi az a tátorján, és miért ennyire különleges?
A tátorján a káposztafélék családjába tartozó, akár derékig érő, tavasszal hófehér, mézillatú virágfelhőt nevelő növény. Melegkori reliktumnak számít a Kárpát-medencében: természetes elterjedésének súlypontja a Fekete- és a Kaszpi-tenger vidéke, nyugati előfordulásainak határa Alsó-Ausztria környéke. Magyarországon egykor jóval gyakoribb volt, de a löszgyepek felszántása, a legeltetés visszaszorulása és a cserjésedés erősen megfogyatkoztatta állományait. Ma néhány kisebb foltban, elszigetelt populációkban él; védettsége fokozott, élőhelyei kezelésre szorulnak (kaszálás, cserjeirtás, legeltetés). A virágzás ideje jellemzően április vége–május, ekkor a balatonkenesei állomány „fehér gömbjei” messziről felhívják magukra a figyelmet.
Madárvilág és egyéb látnivalók
A balatonkenesei partfal ikonikus lakói a partifecskék és a gyurgyalagok; a vájatok és bejáratok gyakran szembetűnőek az ösvényről. Érdemes távcsövet vinni: a madarak közelítés nélkül is jól megfigyelhetők. A kenesei tanösvény kulturális pontja a Soós Lajos-emlékoszlop és a Soós-hegyi kilátó, utóbbiból a Tihanyi-félszigetig terjed a látkép – a panoráma „hosszanti” perspektívája ritkaság a Balaton körül.
Ajánlott „Tátorján-túra” útiterv
Kiindulópont:
Balatonkenese, Táncsics Mihály utca – Kultúra Háza, tanösvény-tábla.
Jelzés: sárga „T”.
Mit ad:
Löszperem-ösvény, kilátópontok, Soós Lajos-emlékoszlop, adótorony-kilátó, tátorjános gyepfoltok, Tatárlikak, balatoni horizont.
Mire figyeljünk:
Szélben fokozott óvatosság, a peremközeli szakaszokon maradjunk a jelzett úton; a virágzó tátorján körül különösen ügyeljünk a taposás elkerülésére.
Extra tipp:
naplemente előtt 1 órával indulva aranyfényekben fotózhatjuk a löszfalat és a Balatont.
Szezonális és időjárási tanácsok
Legszebb időszak:
Április vége–május (tátorján virágzás), május–június (madarak költése, rovarvilág csúcsidőszaka).
Szél és csapadék:
A balatonkenesei peremösvényt erős szélben és eső után (csúszós gyep, felázott perem) fokozott figyelemmel járjuk.
Védelem és etika:
Fokozottan védett faj élőhelyén járunk – maradjunk az ösvényen, kutya pórázon, növényt ne szedjünk, talajfelszínt ne bolygassuk. A löszfal fészkelő üregeit ne közelítsük.
Gyakorlati tudnivalók – megközelítés, infrastruktúra
Közösségi közlekedés:
A Budapest–Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vasútvonalon sűrű vonatközlekedés; az állomástól rövid séta a kezdőtábláig.
Autó:
A belterület utcáin, szabályosan parkolva.
Szolgáltatások:
Több étterem, kávézó, bolt; panorámapadok a Soós-hegyen. A kilátó szabadon látogatható; a távközlési funkciók miatt néha részlegesen zárt lehet a felső szint – tájékozódjunk a helyszínen.
Biztonság és természetvédelem – rövid szabályok
- Ösvényen maradni – a löszperem omlásveszélyes, a kenesei szakaszoknál korlát ritkán van.
- Növényt nem szedünk – fokozottan védett faj élőhelyén járunk.
- Fészkelőfalakat nem közelítünk – partifecske, gyurgyalag zavarása tilos.
- Kutyát pórázon – vad- és madárvédelem, baleset-megelőzés.
- Szemetet vissza – nincs mindenhol kuka; saját zsákkal készüljünk.
- Szélben óvatosan – különösen a Soós-hegy peremén.
- Víz, fejfedő, napvédelem – Sok helyen kevés az árnyék.
- Kullancs- és rovarvédelem – tavasztól őszig ajánlott.
- Táblák tisztelete – kerítés, kapu, magántulajdon; a tanösvény több helyen lakott terület peremén halad.
- Fotóetika – ritka fajokról ne adjunk meg pontos koordinátát nyilvános felületen.
Mit vigyünk magunkkal?
- Stabil talpú, profilozott cipő – a peremösvényen és a gyepes lejtőkön jól jön.
- Ivóvíz és könnyű harapnivaló – a Soós-hegyen sincs garantált vízvételi pont.
- Távcső – a madármegfigyeléshez.
- Esőkabát/szélálló réteg – kenesei peremre különösen.
- Napszemüveg, naptej, sapka – nyári időben alap.
- Fényképező, de józan etikával – ritka fajoknál távolságtartás.
Fotók: Wikipedia, Tanösvényen Facebook, kirandulastippek.hu, szallas.hu