A Fertő tó térségében lezajlott társadalmi egyeztetések célja egy olyan fejlesztési koncepció kialakítása volt, amelyet a helyi közösség is támogat. A lakosság kisebb, de magas színvonalú, természetközeli vízparti központot szeretne, amely megőrzi a táj értékeit és erősíti a turisztikai vonzerőt. A természetvédelmi szervezetek és a kormányzati szereplők között is közelednek az álláspontok, ami hosszú távon a térség nyugalmát és fejlődését szolgálhatja.
Március 15-én nevezett ki önálló miniszteri biztost a feladatra Lázár János építési és közlekedési miniszter; Barcza Attila az elmúlt fél évben több mint száz személyes egyeztetést, több tucat helyszíni bejárást és egy részletes írásos konzultációt indított a fejlesztés jövőjének kialakításáról. Az eredmények kiértékelése is megtörtént, amely a térségi lakosság igényeit – de ami a legfontosabb – egységes akaratát tükrözi – írja az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleményében.
A szaktárca ismerteti: több mint fél éven át tartó társadalmi egyeztetések eredményeként megszületett az az összefoglaló dokumentum, amely a szakmai és társadalmi konzultációk tapasztalatait foglalja magába. A lakossági igények alapján elmondható, hogy a korábbi terveknél kisebb volumenű, de színvonalas vízparti központot szeretnének a soproni és környékbeli emberek.
A természetvédelmi aggályok miatt a Fertő tó partján fekvő Fertőrákoson tartott kihelyezett ülését nemrégiben a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága. A természetvédelmi szakemberekből álló bizottság a fejlesztés természetre gyakorolt hatását értékelte.
A bizottság a bemutatott kutatási eredmények és a helyszíni terepszemle alapján megnyugtatónak találta a helyzetet, miután részletes beszámolót hallhattak a fejlesztés területén évek óta zajló ökomonitoring eredményeiről.
Az évek során begyűjtött és feldolgozott eredmények ismeretében és a helyszín bejárása után a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága 10 pontos állásfoglalást fogadott el a Fertő tó hazai oldalán zajló fejlesztés természeti értékekre gyakorolt hatásairól.
A bizottság állásfoglalása kimondja, hogy a beruházás eddigi megvalósítása nem okozott jelentős negatív hatást a Fertő ramsari terület (A Fertő tó egy nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, amely a ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, és fontos szerepet tölt be a madarak vonulási és költési időszakában.) természetvédelmi állapotában, sőt, egyes változások pozitívan értékelhetők, ilyen például a sekélyvizes élőhelyek létrehozása, mint az új ökológiai élőhelynek számító tocsogós felszínek létrejötte vagy az övcsatorna kialakítása.
A bizottság állásfoglalását azzal zárja, hogy az új koncepció kialakítása után szakmai alapokon álló tájékoztatást kell küldeni az Európai Bizottság és az UNESCO Világörökség Központ felé, hogy a folyamatban lévő eljárásokat mielőbb, megnyugtató módon le lehessen zárni.
A társadalmi szervezetek véleményének összegzéséből az derül ki, hogy a helyiek leginkább a strand létesítését és a nemzetközi hajókikötő újra indulását sürgetnék. A strandon a válaszadók nagy része épített medencét is szeretne, emellett zuhanyzók, öltözők, kiszolgáló létesítmények és vendéglátóegységek létesítését is fontosnak tartják. Igény van továbbá egy nagy, központi parkoló kialakítására valamint a nemzetközi hajókikötő újra indítására. A már üzemelő északi kikötő melletti vízparti területen (a korábbi tervekben szereplő szálloda helyén) egyöntetű vélemény rajzolódik ki egy kutyás strand létrehozására. Az északi területrész további part menti sávján a már elkészült móló alapok borítását is szinte minden válaszadó támogatja.
A tervezett ökopark 12 hektáros összefüggő zöldterületét ösvényekkel, sétautakkal, madármegfigyelő állomással tennék használhatóvá, amelynek létrehozását szintén nagy támogatottság övezte a felmérésben. Ugyanakkor a korábbi tervekben szereplő ökocentrum épületét kevesen támogatnák, ahogyan a szálloda megépítését is elutasította a többség.
A Fertő tavi fejlesztés a korábbi vízitelep területén valósul meg.
A beruházásra azért van szükség, hogy a térség turisztikai vonzerejét növelni lehessen egy megújult vízparti központ létrehozásával. A beruházás kizárólag egy évtizedekkel korábban mesterségesen, iszapfeltöltéssel létrehozott szárazulaton zajlik, nem érint természetvédelmi szempontból értékes élőhelyeket.
Egy mindig is turisztikai célra használt terület rehabilitációja, fejlesztése történik a területen. A fejlesztés első üteme szinte teljes egészében megvalósult. Megtörténtek a partfal építési munkák, új kikötők jöttek létre, kiépült a területet határoló 2 kilométer hosszú új övcsatorna, megtörtént a mélyépítés, kotrás és közműépítés nagy része is. Elkészült az északi kikötő, és a hozzá tartozó 150 méter hosszú móló, amely május óta üzemel.
A Fertő tavi fejlesztés kezdete 2015-re nyúlik vissza, amikor megszületett egy konkrét fejlesztési terv a korábbi vízitelep megújítására. A Modern városok program részeként 2018-ban megkezdődtek a területelőkészítő munkálatok. Az egyetlen hazai, nyílt vízzel érintkező, turizmusra használható partszakasza már az 50-es évek óta szolgálta a helyiek vízparti kikapcsolódását. Azonban míg a magyar oldali vízitelep állapota nem javult az évtizedek alatt, addig a tó osztrák oldalán több mint 10 hatalmas vízparti központot hoztak létre. A Fertőrákosi Vízitelep megújításának célja az, hogy színvonalában és szolgáltatásaiban is felvegye a versenyt az osztrák vízparti területekkel.
A fejlesztés ellen szervezett társadalmi tiltakozás hátráltatta a beruházást, melyhez csatlakozott több hazai, nemzetközi és osztrák természetvédelmi szervezet. Az érintett szervezetekkel, mint a helyi Fertő tó Barátai Egyesülettel és a Greenpeace-szel is zajlanak az egyeztetések annak érdekében, hogy a beruházás sikeresen és a többség támogatásával valósulhasson meg. A beruházás akkor folytatódhat, ha valós társadalmi konszenzus alakul ki arról, hogy milyen funkciók, mekkora beépítettség mellett jelenjenek meg a területen. Ezt a célt szolgálja az ÉKM oldalán megtalálható társadalmi egyeztetés sorozatot lezáró és kiértékelő dokumentum.
MTI
Fotók: Wikipedia