Kiapadt két közkedvelt gyógyforrás Herkulesfürdőn, a rómaiak által alapított, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején megélt bánsági üdülőhelyen, amely éppen a hévizek uraként is tisztelt istenről kapta a nevét.
Miközben a Ferenc József császár által Európa legszebb gyógyfürdőjének nevezett kisváros páratlan épített öröksége lassan összeroskad a korrupt magánosítás eredményeként szűnni nem akaró pereskedések terhe alatt, a források kiapasztásával is egy törvénytelennek vélt fúrást elvégző vállalkozót vádolnak.
A helyi hatóságok megpróbálják kideríteni, mi okozhatta két közkedvelt, rengeteg turistát vonzó gyógyforrás kiapadását Herkulesfürdőn. Ugyanis a szembántalmakkal, illetve gyomorbajokkal küszködő betegek számára kifejezetten ajánlott gyógyhatású források eltűnése a beszámolók szerint érezhetően visszavetette az idegenforgalmi célpont népszerűségét.
Ismét „megfúrták” Herkulesfürdőt?
A Krassó-Szörény megyei üdülőváros polgármesteri hivatala a kialakult helyzet láttán a napokban közvitát is szervezett az érintett hatóságok képviselői, szakemberek, helyi lakosok, turisták, civil aktivisták részvételével. Doru Coșei megyei tanácsos a román közszolgálati rádió resicabányai szerkesztőségének beszámolója szerint kijelentette: a kiszáradás összefüggésben állhat bizonyos, törvénytelennek vélt fúrásokkal.
„Elveszítettünk két létfontosságú forrást, a Szem és a Gyomor nevűt, és nem tudjuk, hogy valaha visszanyerhetjük őket. A hatóságok rendelkezésünkre bocsátották az összes iratot, láttuk, hol a probléma. Bizonyos engedélyeknek hála folytattak egy 2016-ban elkezdett fúrást, amely teljesen törvénytelen volt, aztán jogtalanul adtak neki törvényes hátteret”
– nyilatkozta Doru Coșei.
Aki szerint alaposan kivizsgálják az ügyet, és közben sürgős geotechnikai elemzéseket végeznek, beavatkozásokat eszközölnek a források megmentéséért. Amelynek sikere ilyen körülmények között is kérdéses.
A hatóságok alapos gyanúja szerint a források eltűnése egy panziótulajdonos nyakába varrható, aki mélyfúrásokat végzett, hogy vízzel töltse fel szállója medencéjét.
Az Országos Ásványkincsügynökség (ANRM) engedélyt adott, viszont arra már nem derült fény, hogy milyen vizet találtak: ha ugyanis ásvány- vagy termálvízről van szó, a törvények értelmében le kellett volna állítani annak kiaknázását, le kellett volna zárni a kutat.
Tagad a panziótulajdonos
Eközben a panziótulajdonos állítja: törvényesen járt el, minden szükséges engedélyt megkapott, sőt le sem fúrtak a megengedett 120 méteres mélységig, ugyanis már 90 méternél vizet találtak.
Ilie Mihan a Ziare.com portál beszámolója szerint kijelentette, a források napokkal vagy már hetekkel azelőtt kiapadtak, hogy ő nekifogott volna a fúrásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy miközben az ő területe a Cserna bal partján található, az említett források a jobb parton, a szemközti hegyből erednek, légvonalban mintegy 100 méter távolságra. Emlékeztetett, hogy évtizedekkel ezelőtt a fürdővállalat 350 méter mély fúrást végzett a két forrás között, ami nem befolyásolta emezek vízhozamát, illetve a polgármesteri hivatal nemrég tőle 20 méterre épített egy medencét, amelynek ellátását nem befolyásolta a vállalkozó fúrása. Ezért Mihan nem érti, miért gondolják, hogy neki köze lehet a kiszáradáshoz, amit amúgy szerinte egyszerűen az aszály vagy lerakódások okoztak a forrásoknál, amelyeknél hosszú ideje nem végeztek karbantartási munkálatokat.
Szétlopott fürdőváros
A „csodatévő” gyógyforrásairól, hévizeiről évezredek óta híres fürdő mintha el lenne átkozva: legalábbis névadó istene, a görög hérosszal, Héraklésszel is azonosított római Herkules – akiben többek között a gyógyító meleg források urát tisztelték – bizonyára elfordult tőle a mai állapotok láttán.
Hiszen bármi is okozta a kiapadást, a szomorú történések csak ráerősítenek a rómaiak által felfedezett, majd a Monarchia idején világhírűvé tett bánsági üdülővároska mai haldokló képére.
Köztudott, hogy a még a kommunizmus idején is népszerű gyógyfürdőhely páratlan épített öröksége rohamos pusztulásnak indult, miután a 2000-es évek elején óriási korrupciós húzások révén magánosították az egykori állami fürdővállalat ingatlanvagyonát, a sötét ügyletek lassú leleplezése pedig végeláthatatlan pereskedéseket eredményezett, melyek nyomán ellehetetlenült a műemlék épületek megmentése: mivel perek tárgyát képezik, közpénzt nem lehet költeni rájuk, és az aktuális tulajdonosok sem akarnak vagy mernek nagyobb összegeket költeni, amíg nem tisztázzák a tulajdonviszonyokat.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2022-ben emelt vádat a termálvizeiről híres Herkulesfürdő fürdővállalatát privatizáló és a vállalat tönkretételéből törvénytelenül hasznot húzó bűnszövetkezet több tucat tagja ellen.
Az ügyben még nem született jogerős bírósági ítélet. A DIICOT szerint az akkor még ötven ingatlannal, köztük a fürdőtelepülés legnagyobb szállodáival, vendéglőivel és strandjaival, valamint a termálvíz kitermelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező fürdővállalat többségi részvénycsomagját olyan cég szerezte meg, amely a vádlottak egyikének ellenőrzése alatt állt. A fő gyanúsított ellenőrzése alá került fürdővállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezért az általa létrehozott bűnszövetkezet tulajdonába játszotta át a fürdővállalat javait, megelőzendő, hogy azok a hitelezők birtokába kerüljenek.
Kiemelt kép: Sergiu Brega